Az állatok érzelmi élete / Peter Wohlleben

A fák titkos élete című könyv szerzője ezúttal az állatok életének eddig ismeretlen területére kalauzol minket. Gondoskodó, önmagát a kicsinyeiért feláldozni is képes mókus, hűséges holló, a háztetőn élvezettel „csúszdázó" varjú, szomorkodó szarvastehén - lehetnek az állatoknak is érzelmeik? Nem kizárólag az ember sajátja-e az efféle gazdagon árnyalt érzelmi élet? Peter Wohlleben, a neves német erdész a legfrissebb tudományos felismeréseket és az állatokkal kapcsolatos gazdag, személyes tapasztalatait és megfigyeléseit ötvözve bepillantást enged egy még alig feltárt világba: az erdőben és a házunk táján élő állatok bonyolult viselkedésmódjába, lelki-érzelmi életükbe. Nézőpontja - vállaltan - erősen szubjektív, megállapításainak egy részét a tudomány még nem igazolta, könyvének üzenete azonban egyértelmű: az állatok közelebb állnak hozzánk, mint hinnénk. Az állatok érzelmi élete lenyűgöző, egyben igazi szemléletformáló olvasmány.

Forrás: Bookline

Az ökológiai lábnyom határai / Szigeti Cecília

Az ökolábnyom az elmúlt évtizedek során egy érdekes tudományos kezdeményezésből az egyik legígéretesebb alternatív makrogazdasági mérőszámmá vált. Elismertségét világhírű, Nobel-díjas tudósok (Stiglitz, Sen, Fitoussi) munkái és kontinenseken átívelő politikai kampányok (TEN-in-TEN) is jelzik. Számos ország, többek közt az Egyesült Arab Emírségek és Svájc élen jár a mutató bevezetésében. A páratlan sikertörténet azonban problémák forrása is. Az ismeretek gyakran felületesek, a médiában továbbított információ pontatlan, gyakran alapjában téves. Az ökológiai lábnyomnak ahogy ezt a cím is sugallja a könyv elsősorban makroszintű vonatkozásait vizsgálja, nagy hangsúlyt helyezve az egyes országok ökolábnyomának elemzésére. Arra is fény derül, hogy az alternatív makrogazdasági mérőszámok között az ökológiai lábnyomnak kiemelt szerepe van-e. A kötet hipotézise szerint vannak a fenntarthatóság dimenzióit jobban k épviselő és ezáltal több információt tartalmazó mérőszámok, míg az ökológiai lábnyom csak korlátozottan alkalmas következtetések levonására. A szerző kvantitatív módszerekkel keresi a koncepció és az adatbázisok gyengeségeit és hibáit, hogy ezek ismeretében választ adhasson arra, hol vannak az ökológiai lábnyom alkalmazásának határai.

Forrás: Bookline

A hatodik kihalás / Elizabeth Kolbert

Az elmúlt félmilliárd évben öt nagy kihalási hullám söpört végig a Földön, ötször történt már meg, hogy drámai módon csökkent a fajok száma. Manapság, ha összeillesztjük a világ minden tájáról szinte naponta érkező híreket, rájöhetünk, hogy a hatodik kihalás napjait éljük!
És a felelősség ezért minket, embereket terhel!
Nem hivatkozhatunk aszteroida-becsapódásra, vulkáni tevékenységre, kontinensvándorlásra. Nem, mi magunk pusztítjuk a világot. Ugyanakkor sokan sokat tesznek, hogy megmentsék, amit csak lehet. Elszánt biológusok gyűjtik össze, gondozzák és szaporítják az arany csonkaujjú békákat Panamában, a szumátrai orrszarvút európai és amerikai állatkertekben, a hawaii varjút Kaliforniában. Ausztrália partjainál egymást váltó tudóscsoportok dolgoznak a korallok fennmaradásáért. 
Tudatos lények először (és valószínűleg utoljára) tapasztalhatnak meg ilyen ritka földtörténeti eseményt. Az emberiség öröksége a hatodik kihalás lesz... amely már el is kezdődött. 
Elizabeth Kolbert sok különböző tudományos műhelyt járt végig városokban, múzeumokban, az Andok erdeiben, az Amazonas mentén. Első kézből szerzett tapasztalatait a régebbi kihalások nyomaival vetette össze, és kiválasztott egy tucat fajt, amelyeken bemutatja a közelmúltat, a jelent és a jövőt. 

Elizabeth Kolbert évtizedekig volt a New York Times és a New Yorker újságírója. Közben több könyve jelent meg, a 2006-os Field Notes From a Catastrophe (Helyszíni jegyzetek egy katasztrófáról) szakmai körökben nagy sikert aratott. A hatodik kihalás a 2015-ös év egyik legnagyobb könyvsikere volt az Egyesült Államokban! A szerzőnő férjével és fiaival Massachusettsben él.

Hatásos Kolbert végigvezet a kanyargós úton, amelyet a tudósok is végigjártak, amíg előálltak a kihalás koncepciójával. Mostanra felismertük, hogy mi magunk is felelősek vagyunk érte. A hatodik kihalás segít felfogni a helyzet komolyságát.
Al Gore

Forrás: Bookline

Tehetség, talentum - jó szerencse semmi más? / Dr. Czeizel Endre

Könyvemben azt próbálom bemutatni, hogy mi a tehetség és talentum, illetve ki a tehetséges és talentumos ember. Hiszen az adottságok birodalmát és ezen belül a tehetséget a fogantatáskor összetalálkozó két ivarsejt egyesüléséből kialakuló DNS-makromolekula határozza meg. S ez a jó szerencsétől függ. De hogy az adottságokból mi fog megvalósulni és az ígéreteknek tekinthető tehetséges gyermekekből lesz-e a talentum, az már nem a szerencsén múlik.

Ezt már a családi környezet, az iskoláztatás, a kortársi hatások és a társadalmi lehetőségek döntik el, valamint a szabad akaratunk, hogy mennyire vagyunk képesek kiaknázni kivételes adottságainkat.

Forrás: Bookline

Az elme jövője / Michio Kaku

A lehetetlen fizikája, A jövő fizikája és a Hipertér New York Times bestsellerlistáját is megjárt szerzője az ismert világegyetem legbonyolultabb és legizgalmasabb képződményét veszi górcső alá: az emberi agyat.


Forrás: Bookline

A 7 főbűn - torkosság / Francesca Rigotti

Abban min­den­ki egyet­ért, hogy a Hét főbűn közül a Tor­kos­ság a leg­eny­hébb vétek. Miért olyan ve­szé­lyes mégis, és miért ke­rült a fi­gye­lem kö­zép­pont­já­ba szá­za­dunk­ban? Mert ez az egyet­len vétek, ami nem csak a lel­ket ve­szé­lyez­te­ti, hanem a tes­tet is. A fa­lánk ember az arcán vi­se­li bűn­je­lét, meg a po­cak­ján. Ko­runk­ban a vi­lág­mé­re­tű éhe­zés­nél már csak a vi­lág­mé­re­tű el­hí­zás na­gyobb prob­lé­ma. Erre keres meg­ol­dást Fran­ces­ca Ri­got­ti, vé­gig­pör­get­ve a nagy­evő­ket, az ókori mi­to­ló­gi­á­tól a mai fil­me­kig.

Forrás: Bookline