Az olaj regénye / Bokor Pál

Lehet, hogy ha Winston Churchill 1911-ben nem állítja át olajtüzelésre a brit flotta hajóit, akkor az Antant elveszíti az első világháborút? Ha a németek 1943-ban elfoglalják Bakut, vagy akár csak megnyerik a balatoni csatát, akkor a második világháború is másképpen ér véget? 
Drámai fordulatokkal és vérrel teli háborús dokuregényében a szerző izgalmas epizódok sokaságát mutatja be a fekete arany történetéből. Az első pennsylvaniai olajláztól a Mexikói öbölkatasztrófáig terjedő olaj-história ugyanakkor vitairat is. Hiszen a mai világ problémái közül a legvitatottabbról van szó, arról, hogy meddig tartanak ki a föld olajtartalékai. Tíz-húsz évig, mint a radikálisok állítják, vagy akár még további ötszáz évre elegendők? Mert ha az olajkészletek vészes fogyatkozására vonatkozó elméletek pontatlanok, mint már annyiszor, vagy manipuláltak, akkor a jóval drágább alternatív energiák keresésére és előállítására fordított eszközök nagy része is kidobott pénz. És mi van akkor, ha maguk az olajmonopóliumok igyekeznek megtéveszteni és az alternatív energiák ellen fordítani a közvéleményt? 
A dilemma, hogy van-e jövője az olcsó, de nem éppen környezetbarát olajnak, vagy jegyezzük elő már most elektromos meghajtású autónkat, napjainkban a szakembereken kívül a politikust és az utca emberét is foglalkoztatja. A válasz nem egyszerű, már csak azért sem, mert az olaj világbirodalma ma erősebb, mint valaha. 

Forrás: Bookline

A jégtörő - Hitler, mint eszköz, Sztálin terveiben / Viktor Suvorov

Még mielőtt Németországban a nemzeti szocialisták hatalomra kerültek volna, a szovjet vezetők Hitlernek a "forradalom jégtörője" nem hivatalos elnevezést adta. Ez egy nagyon találó és sokatmondó elnevezés. A kommunisták megértették, hogy Európát csak egy háború tudja feltörni, és a forradalom jégtörője tudja mindezt elérni. Adolf Hitler, anélkül, hogy ennek tudatában lett volna, tetteivel a világkommunizmus útját készítette elő. Villámháborúival szétverte a nyugati demokráciákat, és ezzel egyidejűleg saját hadseregét szétszórta és mozgósította Norvégiától Észak-Afrikáig. Sztálin számára ez csak előnyös lehetett. Fő forrásaim a nyilvánosan is hozzáférhető szovjet publikációk. Fő tanúim: Marx, Engels, Lenin, Trockij, Sztálin és minden a II. világháborúban részt vett szovjet marsall, sok vezető pozícióban lévő tábornok. "(A Szerző)

Forrás: Bookline

Kuss! nemzeti [...] nyalóka / Fiala János

".... Az igen megosztó személyiségű író-rádiós legújabb, KUSS! című könyvére garantáltan nem fogja be senki a száját,
beszélni fognak róla az emberek. A közélet és a belpolitika színe-javát névvel felsorakoztatja, és miközben látszólag senkit nem kímél,
végig kívülálló szemlékőként mutatja be a média és a politika kulisszái mögött meghúzódó érdekeket...."

Fiala János harmadik kötetének már a címe is: "Kuss! nemzeti [...] nyalóka" indulatkeltő. Hát még a folytatás! "Keljfeljancsi" című rádióműsora a trambulin, hogy korosztályát meghazudtoló érzékenységgel kotorja ki, amit hallgatói és olvasói - mi - gondosan, évek sora alatt szőnyegeink alá sepertünk. Az önmagát árbockosárból jelentő matrózként definiáló író elvileg ugyan mindenen kívül áll, attól még kioszthat bennünket: nála mindenki megkapja a magáét.

Politikai mutyikból, médiapaktumokból kimarad, más személyközi (szeretői) viszonyokból nem.

"Az elhangzottakról hazaérkezésünk napján, késő este, részletesen beszámoltam a feleségnek - írja a Vitray Tamásról szóló részben Fiala. - Már akkor éreztem, hogy ostobaságot csináltam, amikor leraktam a kagylót, pedig nem tudhattam, hogy az ura kérdésére: ki a frászkunyhóval tereferélt éjnek évadján, nem tér ki, hanem azon melegében, a hitvesi ágyban továbbadja az összes információt."

Nem öncélúan leplez le. Titkok tudójaként csak azok szobrát próbálja ledönteni, akik - a tévedés kockázatával - rászolgáltak erre, miközben könyve, a "Kuss!" nem az ellenőrzőbe írt intő.

Forrás: Bookline