Az utolsó Hunyadi : levélregény / Várkonyi Tibor

Ki volt Corvin János? Nagyapja, Hunyadi János, és apja, Mátyás király csekély képességű utóda, aki nem

hajtott végre semmiféle olyan tettet, amely méltóvá tenné őt nagynevű őseihez? Vagy ígéretes, tehetséges ifjú, aki apja döntése következtében fiatalon országos politikai tényezővé vált, és csak a körülmények szerencsétlen összejátszása zárta el attól, hogy valódi erényeit megmutassa? 

Mivel a források hiányosak, valamennyi, a témában eddig megjelent feldolgozás a Corvin-korabeli előítéletes közvélekedésre alapozva foglalkozik Jánossal. Mindez - a Szerző véleménye szerint - tulajdonképpen Mátyás király uralkodásának utolsó szakaszában bekövetkezett téves, erőszakos vagy sikertelen uralkodói lépéseknek köszönhető. Eszerint Corvin Jánosnak van legkevesebb köze a róla kialakult vélekedéshez.

Várkonyi Tibor ezt a töredékes, egyoldalú képet kreatív módon, képzelőerőre támaszkodva, de mindvégig a hiteles forrásokat véve alapul, jelentősen módosítja ebben a munkájában.

A szerző a téma feldolgozásának módjaként a levélregény és az egyes leveleket kísérő novellisztikus történeteket választotta. A kötet, ezen kívül, azért is különleges, mert a valós okiratokon túlmenően fiktív forrásokat is bőven rejt magában, amelyek hasonló tartalommal és megfogalmazásban készültek, mint a ténylegesen fennmaradt iratok, levelek.

A kötet lapjain egy hús-vér fiatalember küzdelemmel, kétségekkel, ármánnyal terhes mindennapjai bontakoznak ki az Olvasó előtt. A történet végére pedig talán kiderül, méltó-e hősünk arra, hogy apja és nagyapja mellett helyet kapjon a halhatatlan magyar történelmi személyiségek Panteonjában...

Forrás: Bookline

Meg se kínáltak / Bödőcs Tibor

"Az elesett magyar vidék féltérdre emelkedik a kocsma padlójáról, visszamászik a bárszékre, és mesélni kezd Gyöngyinek a pultnál. Elmeséli az életét. Elmondja, milyen volt dolgozni odakint, milyen lenni odalent, illetve hangosan gondolkodik, milyen is lehet odafent. Olyan-e, mint amit az államtitkáréknál látott, amikor ki kellett festeni a nappalit. Mert ha olyan a fent, az talán mégsem olyan jó.
Az elesett magyar vidék hősei nem vesztették el a derűt, és még szeretni is képesek. Milyen jó is egy utolsó utáni kocsonyát találni az ablaktáblák között, mikor már azt hittük, elfogyott! Milyen jó is az első nagyfröccs nyáron, miután egész nap nem engedett inni a főnök. Ugye, Gyöngyi? Figyelsz, Gyöngyi?
Bödőcs Tibor első regénye a magyar vidék iránt érzett rajongás, aggódás és szeretet műve. Amennyire nyomorult, annyira mulatságos. Hallod, Gyöngyi? Visszamásztam, és nézd, repülök!"

Szálinger Balázs

Forrás: Bookline

Gyermekkorom / Polcz Alaine

A felnőtt író és pszichológus, az éles szemű, mégis együtt érző megfigyelő tekintetével látjuk a két háború közötti „román világban” Kolozsvár, Vízakna és Bukarest között hányódó családot, a megélhetésért szívós harcot folytató édesanyát, a hébe-hóba felbukkanó apát, akinek ügyvédi praxisát a magyar kisebbséget sújtó diszkrimináció veszélyezteti, a testvéreket és féltestvéreket, a közelebbi és távolabbi rokonokat – megannyi elgondolkodtató sors, dokumentumértékű megfigyelés a Polcz Alaine hagyatékából előkerült önéletrajzi írásokban.

Forrás: Bookline

Fehér farkas / Tóth Krisztina

"Minden lakás másik történet" - mondja Tóth Krisztina novellájának elbeszélője, miközben saját egykori otthonát keresi. Mindegyik lakás emlékezteti rá valamennyire, de egyik sem lehet ugyanaz. Minden boldogtalan lakás a maga módján az. Ilyenek a könyv katartikus történetei is, amelyek a korábbi műveknél élesebben mutatják meg a hatalmi elnyomás törésvonalait, az alárendeltség, a kirekesztettség stigmáit, az erőszak állomásait. Rendszerint névtelen hősei ismerősek, mellettünk toporognak a liftben, mögöttünk loholnak a lépcsőházban. Felfigyelünk rájuk, ők pedig elkezdenek beszélni: egykor volt otthonokról, bizarr találkozásokról, évtizedes talányokról, kapcsolatokat szétfeszítő titkokról. Hogy egy lerobbant autó, egy rossz pillanatban megtett mozdulat, egy elveszettnek hitt táska, egy véletlen megváltoztat mindent. Pontosabban: megváltozott már minden, de csak most vesszük észre. A Fehér farkas olvasója is ezt kezdi érezni. Mások életébe pillantunk be, de a szövegek tükrében magunkra, a bennünk élő idegenre is ráismerünk.

Forrás: Bookline

Minden napra egy sztori / Lackfi János

Íme 365 sistergő, friss, eleven, ropogósan vidám vagy maróan szomorú sztori.
Vigyázat, a történetek fokozott mértékben tartalmaznak valóságot és abszurd humort!

A bölcseket agyonverik, ugye? Esznek-e szőlőt a kannibálok? Ki tetoválja ki a halakat?
Kit üssön el az önvezető autó? Mi lesz, ha kibombáznak a házamból?
Hogyan találkozik Örkény és a DJ? Mi lesz, ha haza akarok menni a lövészárokból?
Mi a program a Félpár Kesztyűk Éjszakáján és mit tegyünk a beszélő csirkecombokkal?
Mi a baj az olvasó medvékkel, az adófizetőkkel és az illegális könyvtermesztőkkel?
Az igazi férfi szilikon-izmokkal csábít? Az igazi nőt visszahozzák az UFÓk?
Hogyan készítsünk piranhalevest magyarosan? Hófehérke evett-e mérgezett hamburgert?
Mire képesít az OKJ-s Betyár- és Útonállóképző? Mit keres egy róka a véres alsógatyóban?

Hol gyerek beszél, hol nyugdíjas, hol hentes, hol Mikes Kelemen, hol temetkezési vállalkozó, hol kockázatkezelő, hol kidobóember, hol egy német tanárnő, aki nem németet tanít...

Hétköznapi őrületek a legváltozatosabb módokon elbeszélve.

Íme 365 szavakból szőtt videoklip: az olvasó vagányul szörfözhet országokon, évszázadokon, bolygókon keresztül. A végtelenbe, és tovább!

Forrás: Bookline

Akik már nem leszünk sosem / Krusovszki Dénes

Krusovszky Dénes nemzedékének egyik legjelentősebb költője. Első regénye generációkon és országhatárokon átívelő történet. 1990-ben Iowa City határában egy férfi halálos autóbalesetet szenved. 2013-ban egy fiatalember egy veszekedés utáni hajnalon hirtelen felindulásból elindul Budapestről kamaszkora kisvárosa felé. 1986-ban egy tüdőbénult beteg és ápolója egy vidéki szanatóriumban magnóra veszi a férfi vallomását gyerekkora sorsdöntő pillanatáról. 1956. október 26-án egy kisváros forradalmi tüntetése váratlanul pogromba fordul. 2013 nyarán egy lakodalmi éjszaka különös fordulatot vesz, 2017-ben pedig a mozaikkockák mintha összeállni látszanának, még ha a kép, amit kiadnak, nem is feltétlenül az, amire szemlélői számítanak. Az Akik már nem leszünk sosem nemcsak a személyes és a társadalmi emlékezetről, de a továbbélésről is szól. Hogyan határozzák meg jelenünket a talán nem is ismert múltbeli történetek, és hogyan tudunk velük együtt felelős, szabad felnőtteké válni.

Forrás: Bookline

"Mi vagyok én?" - Arany János költészete / Szilágyi Márton

Arany Jánosról mindmáig nem jelent meg nagy, mértékadó monográfia. Szilágyi Márton Arany-könyve, bár bevallottan nem e hiányt betöltendő készült, jóval több, mint egy tematikus tanulmánygyűjtemény. Az Arany társadalmi státuszának változásait összefoglaló nyitószöveg után a műelemző-problémaközpontú fejezetekből felépülő munka számot vet az életmű legfontosabb két irányával, a verses epikával és a lírával. A számos új szempontot megfogalmazó kötet Arany keveset elemzett alkalmi költészetével éppúgy foglalkozik, mint az elbeszélő költemények összefüggéseivel vagy az író 1848 előtti és alatti útkeresésével, de a szerző a jól ismert Arany-balladák értelmezéséhez is termékeny nézőpontot talál a kísértetiesség vizsgálatával. Teszi mindezt a tőle megszokott irodalomtörténeti erudícióval és filológiai alapossággal, amelyekkel felvértezve e könyv önmagukban is összetett, finom meglátásokban bővelkedő fejezetei nemcsak egy pálya, hanem egy írói alkat képét is elénk rajzolják. Ennek az alkatnak Szilágyi Márton kötete nem csupán nagy formátumát és rendkívüliségét, de a saját életmű felett gyakorolt érzékeny fegyelmét és megrendítő voltát, a vívódó Aranyt is képes felmutatni - méghozzá egyszerre precíz és személyes módon. Egyszóval: hiánypótlóan.

Forrás: Bookline

Ezüstróka / Schäffer Erzsébet

"Ahogy a nap rásütött, ezüstös fényben fürdött a hómező. Messziről, távcsővel egy sarki rókát pillantottunk meg. Vadászott. Óvatosan lépdelt, egyszer csak megállt. Fejét lehajtotta, majd egyik, aztán másik oldalára billentette. A hó fölött hallgatózott. Megfeszült a teste. Hirtelen, mintha rugó lökte volna ki, felugrott magasra. És fejjel előre, be a hóba. Csavaros mozgással egyre beljebb ásott, már csak a hátsó lába vége és a farka látszott ki. Majd ugyanolyan hirtelen kirúgta magát. Megrázta a bundáját. A szájában ott ficánkolt hosszú farokkal egy egér. Vagy cickány. Valami apró sarki rágcsáló. Cris rám nézett és nevetett. Ezüstróka, így hívom. Már sok vadászatát láttam, nem tudok betelni vele. Te vagy ilyen, Lora. Kecses, okos, erős, aki nem adja fel. Kíváncsi, figyel, befúrja magát az ismeretlenbe... hogy élve maradjon."

Balyi Laura odüsszeiája nem csupán kalandos életút, sokkal inkább egy ember felnövekedése önmagához. Lora ma hetvennyolc éves. Vallomása nem is emlékezés, inkább valami emlékfolyam, ami kiárad, elönt maga körül mindent, és visz, sodor, kincsesládikót, hordalékot, uszadékfát, amit ér.

Forrás: Bookline

1500 fogalom magyar nyelv és irodalomból / Palotásné Nagy Éva

Kiadványunk a Maxim Könyvkiadó megújult fogalomtár sorozatának kötete. Minden olyan magyar nyelvi és irodalmi szakkifejezés magyarázatát tartalmazza, amely az új kerettantervű középiskolai tananyag, valamint a kétszintű érettségi követelmények része. A tananyaghoz szorosan nem kötődő, ám a tantárgyi alapműveltséghez nélkülözhetetlen fogalmak meghatározásával kiegészítve a felsőoktatásban továbbtanulók számára is hasznosítható. A nyelvészeti fogalmak a legmodernebb nyelvi szemléletet tükrözik. Az irodalmi fogalmak esetében a kapcsolódó más művészetek jellemzőire is kitekintést adunk. A magyarázatokat példákkal szemléltetjük.

Forrás: Bookline

Istenek és emberek / Kepes András

Három magyar házaspár egy svájci luxusvillában reked. A természet fenyegető árnyékában, a válogatott gasztronómia finomságok mellett terítékre kerül a múltjuk és a jelenük, miközben konfliktusaikban felsejlik napjaink emberének drámája az erkölcsi és szellemi kapaszkodóit vesztett világban. Nem csak az emberek esnek csapdába, hanem kelepcébe kerül a szerelem és a szexualitás, a barátság és a gyanakvás, a bírvágy és a hatalom, s talán még a párbeszéd esélye is...
Kepes András új regénye a Tövispuszta és a Világkép drámai folytatása.

"Minden megváltozik, minden másról szól már ma is, mint amiről a politikusok papolnak és amitől az emberek szoronganak, vélte Ézsiás Benedek. Szétfeszítette a tudat, hogy már soha senkit nem tud meggyőzni semmiről, mert megtagadták őt a szavak. Persze, gondolta, lehet, akkor se tudná megértetni magát, ha megmaradt volna a beszéde, hiszen hány ékesszóló, okos ember figyelmezteti az emberiséget, hogy mi vár rá, ahogy a próféták is hiába üvöltözték a jövendölésüket és az átkaikat. Az emberek saját előítéleteik rabjai, és a cellájukba nem szűrődik be más gondolat, csupán saját véleményük visszhangjának örvendeznek."

Forrás: Bookline

Fővárosi zsánerképek / Báttaszéki Lajos

Báttaszéki Lajos 1867-es zsánerkép-sorozata elsőként festett szatirikus rajzokat fővárosunkról, jellegzetes figuráiról és mindennapjairól. A péklegényről, házaló zsidóról, kocsisról és a társas élet felsőbb régióiról: az arszlánokról, divatházakról, színházi életről. Báttaszéki volt az első magyar flâneur, vagyis vérbeli "kószáló", vitriolos tollú, eleven szellemű és szociálisan érzékeny újságíró, a jogegyenlőség harcosa, aki egyaránt otthonosan mozgott a születendő világváros szutykos pálinkaméréseiben és fényes száláiban.
Másfél százada megjelent könyvét most magyarázó jegyzetekkel, korabeli illusztrációkkal és sokoldalú közéleti pályáját feltáró tanulmánnyal adjuk közre.

Forrás: Bookline

Hét mocskos nap / Gárdos Péter

Mekkora hullámokat vethet egy apró rezdülés a történelem folyamán? Miként kapcsolódhat össze egymást nem is ismerő emberek sorsa?

Hét nap, három család és egy viharos évszázad története tárul elénk Gárdos Péter új regényében. 

Vajon mi köze van a Berlinben tanuló ifjú Szende Pálnak ahhoz a Szvetlana Tureckajához, aki a '30-as évek Moszkvájában egy végzetes estén éppen a szovjet titkosszolgálatot vezető Berija autójába szállt be? Hogyan kapcsolódik az életük a zsidó Bódai Eszterhez, aki '45-ben a budapesti gettóban próbálja túlélni a II. világháború borzalmait?

Gárdos Péter sok szálon futó és több idősíkon játszódó regényéből kiderül, hogyan függnek össze egymással a bagatell jellemhibák és a végletes emberi aljasság, az ártatlan erotikus vágy és a szexuális szadizmus, a kisemberek hétköznapjai és a mindent uralni akaró hatalom törekvései. A Hét mocskos nap az élet apró esetlegességeiről és brutális szörnyűségeiről mesél, miközben azt kutatja, mi mindenen múlhat egy ember élete.

Forrás: Bookline

Szilágyi Örzsébet e-mailjét megírta / Lackfi János, Vörös István

Ez a kötet a magyar irodalom legismertebb verseit és azok átiratait tartalmazza. A kortárs irodalom kétszemélyes száguldó kommandója, a Lackfi János-Vörös István duó az Apám kakasa gyerekversátiratainak sikere után rávetette magát gimnáziumi kedvenceinkre meg nemkedvenceinkre, és az Ómagyar Mária-siralomtól az Erőltetett menetig maivá formálták a magyar irodalom legnagyobb verseit. Hány diák ismétli sziszegve, hogy tiszta szívvel betör, ha kell, embert is öl? Hányan ábrándoznak arról, hogy Párizsban járt az ősz? Hányan sóhajtják, hogy ez a sok szépség, mondd, mire való? Hányan viccelődünk vele, hogy isa, por és homou vogymuk, ez a három?
A vadonatúj versvariációk kicsit másról szólnak. Arról, hogy Isten áldd meg a magyart belső széthúzással. Vagy hogy na, srácok, még mi van széles e suliban szebb dolog az tornánál? Vagy hogy a tanárok idegére rámegyünk, rámegyünk, mert nincsen többé már agyunk. Vagy hogy megöl a dinófejű nagyúr. Vagy hogy Csaba bácsi nagy titokban a portfólióját mossa. Vagy hogy süvölt a tornéjdó a sztormi szkáj alatt. Vagy hogy lökött bulizásnak áldott szép ideje!
Röpdösnek a poénok, de nem csak ez a lényeg. Hanem hogy gúnyosan, merengve, örvendezve, mérgelődve, viccesen ámulhatunk rá közös dolgainkra, csapatépítő tréningre és budai büdösvízre, eltévedt zombira és hajnali gyilkosságra, sulibulira és világvégére. Életre, halálra.

Forrás: Bookline

Léleknyavalyák / Milbacher Róbert

A Léleknyavalyák kísérlet az első magyar krimi vagy bűnregény "rekonstrukciójára". A történet középpontjában a színész és drámaíró Czakó Zsigmond 1847-es öngyilkossága áll. Hummel József nyugalmazott városi alkapitánynak 1851-ben egy véletlen folytán újra szeme elé kerül az egykor már megnyugtatóan lezárt ügy. A detektívnek arra kell rádöbbennie, hogy a maga idején nem járt el elég alapossággal, és számos hibát követett el a vizsgálat során, aminek következtében nem sikerült megértenie a szörnyű tett valódi kiváltó okát. Az új nyomozás során aztán olyan veszedelmes eszmék labirintusába téved, ahonnan alig-alig van visszaút megszokott, fegyelmezett hétköznapjaihoz. Önnön jól berendezett életének határai látszanak elbizonytalanodni, miközben az öngyilkosság lélektanának és filozófiájának megértésével próbálkozik. Megrettenve érzi, hogy valami sosem látott világnak az örvénye vonzza. A 19. századi nyelven megírt regény a maga archaikus, mégis mindenestül a mához szóló gondolkodásmódjával azt érzékelteti, hogy a múlt nem tud véget érni igazán. Minden nyom csupán újabb nyomhoz vezet.

Forrás: Bookline

Félvilág - Büki attila

a Biblia hátlapján
őseim négyjegyű számok
márciusi-madár-zöldek
október-fehérek
s befagyottak
mint a csillagos vályúk

“Hat rövid sor, mindössze tizenhét szó: ez a kezdet kezdete. Kettős értelemben is… Akinek úgy tetszik, akár az eleve elrendeltetettséget is kiolvashatja belőle: a költő sorsa már születése előtt megpecsételtetett. Olvasója válogatja persze, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a szóban forgó vers mindenkiben ugyanezt a képzetet ébreszti. Büki Attila tudniillik korántsem egyértelmű költő. Sorainak jelentése az olvasói képzettársításon is múlik. Tegyük rögtön hozzá: nagyon is sajátos képzettársításon, amelynek egyaránt fontos eleme a zeneiség és a festőiség, A “márciusi- madár-zöldek lüktetése mögött például nem nehéz fölfedezni az élet tavaszi fogantatását, a felröppenést, a repülésnek az ívét, “október-fehér” ívét. A mindebben megnyilvánuló festőiség rendkívül érzékletes színei szemet gyönyörkődtetőek, sőt – s ez talán a legjellemzőbb rájuk – értelmi kisugárzásuk van.” (Veszprémi Miklós író, 1986.)

Határ / Szabó T. Anna

Ha tudni szeretnénk, hogy mi marad utánunk, tudnunk kell azt is, kik vagyunk. A Határ személyes emlékekből táplálkozó prózái rákérdeznek a személyiség határaira, a saját történetével és a történelemmel szembesülő ember örömére és szégyenére.
Azonosulás és elhatárolódás, szabadság és kiszolgáltatottság, próza és líra: ez a könyv az értelem és érzelem egyensúlyát keresve a kimondhatóság határait feszegeti. Térben és időben utazik, országokon és korokon át, a születéstől a felnövésig, Kolozsvártól Budapestig, a legintimebb tapasztalatoktól a fikcióig, Kairótól Máltáig - és persze mindig vissza kell térnie a maga kiküzdött, de nehezen behatárolható identitásához.
A Töréstesztben megismert indulat, a vadság és a harag, amely meglepte Szabó T. Anna olvasóit, ebben a kötetben szomorúsággal és szenvedéllyel vegyül, ám ezúttal nem a párkapcsolat áll a középpontban, hanem az egyén és a család. Ez a könyv úgy keres otthont a világban, hogy nyitva hagyja az ablakot az égre.

Forrás: Bookline

Próbaakasztás / Kárpáti Kamil

Kárpáti Kamil az '56-os forradalom 60. évfordulójára megjelent kötetében Az Isten háta fekete regényhősének, Ékes Andrásnak az 1956. decemberi budapesti asszonytüntetésen lelőtt szerelmétől a Próbaakasztás c. novella gazember antihőséig: rabtartók és rabok végtelen haláltánc-sorozatával a szenvedésnek és szabadságakaratnak állít magasrendű emléket.Kárpáti Kamilhoz szorosan kötődő kongeniális festőtársai Rátkay Endre és Gaál Imre (mindhárman az ÁTLÓK Művésztársaság alapítói) nagyerejű festményeivel díszítettük könyvünket.(Az Új Átlók Művészeti Társasággal közös kiadvány)


Forrás: Líra

Tilosban / Rózán Eszter

Vali sikeres pszichológus, konferenciákra jár, kamaszkorú fiát neveli, rendszeresen látogatja mozgássérült apját, kapcsolata kiegyensúlyozott a második férjével. Mégis tudja, addig nem élhet teljes életet, amíg fel nem tárja a múltat. A múltat, mely nemcsak a saját, hanem a környezete életét is megváltoztatta. Rozán Eszter regényében betekintést nyerhetünk a nyolcvanas évek világába az ötvenes évekkel fűszerezve, hogy aztán a szálak a jelenbe vezessenek..

Forrás: Bookline

Ördögfattyú - A magyarok nyilaitól sorozat 1. / Urbánszki László

Még tíz év sem telt el a honfoglalás óta, ám a magyar hadak folyamatos harci készültségben állnak. Kalandozásként elhíresült megelőző hadjáratokkal lepik meg a keleti frankokat és a bajorokat, hogy ezáltal védjék meg régi-új hazájukat, a Kárpát-medencét.
Agacs, a szabadként, de nehéz sorba születő, szilaj avar még gyermek, amikor elhagyja a szülői házat. Menekül a szegénység, a nyomor elől, mert "szívébe írva a gyönyörű üzenet": a világon élni csak a nagyfejedelem dicső harcosaként érdemes. A seregbe vezető út azonban igen rögös - Agacsnak nem csak Patkánytól, a hírhedt rablóvezértől kell megszabadulnia, hanem a fegyveres kézitusát és a lovasíjászatot is el kell sajátítania. Kiképzőnek nem is talál kiválóbb tanítót, mint Böngért, a mester-harcost. Vajon sikerül-e a furfangos, betyárlelkületű kis csibésznek képzett harcossá válni, és a nagyfejedelem századának tagjaként nyeregbe szállni a germánok ellen?
Urbánszki László lebilincselően fordulatos, kalandozáskori regényciklusának első részében a 10. századi magyar történelem első évtizede elevenedik meg.

"Születtem 54-ben, voltam dunai hajós és batikoló. Vagyok faműves, és írok. Mindig a művészvilág peremén. Se kint, se bent. Viszont innen, félig-kintről, majdnem-bentről jól látom a fonák részeket is. Az emberről akarok írni, úgy ahogy van. Nem ragozni, hazudozni nagy tettekről, célokról, hanem megkeresni az apró valóságok szépségét és mocskát. Ha ez utóbbit ki tudom rángatni a fényre, kevésbé lesz büdös."
Urbánszki László egyedi hangulatú írásait, történelmi regényeit 2010-től publikálja. Eddig megjelent kötetei az Odakint, a pusztában, Nemtelen nemesek, Vérszagra gyűl, Fegyver csörög, A lándzsa nemesei, A dalmát háború, Az Arany Horda árnyékában, A Nyugat ura.

Kőbéka / Spiró György

Legyen a címe "Kálmánka"? De ki ez a Kálmánka? 

Legyen "Kálmán vitéz"? Van benne valami, csak éppen Kálmánka nem vitézkedik, bár kitüntetik érte.
Legyen a címe "Lipót"? Megtévesztő, mert csak a negyede játszódik a Lipótmezőn, az elmegyógyintézetben.
Mit szólnának ahhoz, hogy "Záp"? Húznák az orrukat? A térképen nem található, a főhős mégis oda születik, és oda is tér vissza. De a címnek azt is jeleznie kéne, hogy Kálmánka bebarangolja a fél világot és a különböző korszakbéli Magyarországokat. 
Előbb-utóbb választani kell a sok kaland közül. A 202. oldalon Kálmánka egy üres medence alján napozgat a gyíkokkal, a medence vízköpőjét, a nyájasan hallgató kőbékát nézegeti, és beszél is hozzá - legyen tehát "Kőbéka" a címe. (Spiró György)

Forrás: Bookline