"Mi vagyok én?" - Arany János költészete / Szilágyi Márton

Arany Jánosról mindmáig nem jelent meg nagy, mértékadó monográfia. Szilágyi Márton Arany-könyve, bár bevallottan nem e hiányt betöltendő készült, jóval több, mint egy tematikus tanulmánygyűjtemény. Az Arany társadalmi státuszának változásait összefoglaló nyitószöveg után a műelemző-problémaközpontú fejezetekből felépülő munka számot vet az életmű legfontosabb két irányával, a verses epikával és a lírával. A számos új szempontot megfogalmazó kötet Arany keveset elemzett alkalmi költészetével éppúgy foglalkozik, mint az elbeszélő költemények összefüggéseivel vagy az író 1848 előtti és alatti útkeresésével, de a szerző a jól ismert Arany-balladák értelmezéséhez is termékeny nézőpontot talál a kísértetiesség vizsgálatával. Teszi mindezt a tőle megszokott irodalomtörténeti erudícióval és filológiai alapossággal, amelyekkel felvértezve e könyv önmagukban is összetett, finom meglátásokban bővelkedő fejezetei nemcsak egy pálya, hanem egy írói alkat képét is elénk rajzolják. Ennek az alkatnak Szilágyi Márton kötete nem csupán nagy formátumát és rendkívüliségét, de a saját életmű felett gyakorolt érzékeny fegyelmét és megrendítő voltát, a vívódó Aranyt is képes felmutatni - méghozzá egyszerre precíz és személyes módon. Egyszóval: hiánypótlóan.

Forrás: Bookline

Grand Tour - A krimi királynőjének nagy utazása / Agatha Christie

Agatha Christie napjaink egyik legnépszerűbb szerzője, 1922-ben azonban még csak ifjú feleség és anya volt, akinek első publikációi különösebb visszhang nélkül jelentek meg. Az addig gyakorlatilag csak Angliát ismerő fiatal írónő világ körüli útra indult férje oldalán a Brit Birodalmi Misszióval, és ez a nagy utazás, a Grand Tour örökre megváltoztatta az életét. A 32 éves fiatalasszony tisztában volt azzal, hogy kibírhatatlanul hiányozni fog a kislánya, de úgy hitte, ez az egyetlen alkalom arra, hogy eljusson a világ távoli tájaira. 
A misszió tagjai közel egy év alatt bejárták az akkori Brit Birodalom főbb területeit Kelet-Afrikától Új-Zélandig. Agatha Christie élményeiről őszinte hangvételű beszámolók, levelek, feljegyzések és saját készítésű fotók tanúskodnak, amelyeket az írónő unokája, e könyv szerkesztője gyűjtött egy kötetbe. A levelek nyomán egyszerre rajzolódik ki egy izgalmas írói személyiség kialakulása, valamint a századelő mesés és meghökkentő birodalmi miliője.

Forrás: Bookline

Mesemondók márpedig vannak - A nemzetközi mesemondás világa / Zalka Csenge Virág

"A mesemondás akárcsak más előadó művészeti ágak nem csak passzió, de szakma is. A világ minden táján hivatásos mesemondók ezrei dolgoznak nap mint nap a legmeglepőbb helyeken, és a legtarkább módokon. 
Ez a könyv nem csak mesemondóknak szól. Szól a közönségeknek is, akik egy-egy újságcikk vagy plakát láttán nem tudják eldönteni, mit várhatnak egy mesemondó esttől. Szól a rendezvényszervezőknek, szól a tanároknak és igazgatóknak, akik kitárják az osztálytermeik ajtaját (és akik nélkül sokkal nehezebb lenne a vándor mesemondók élete). És nem utolsó sorban szól a szülőknek, barátoknak és hozzátartozóknak is, akik a kulisszák mögött aggódnak, szurkolnak, és izgulnak, ahányszor egy újabb mesemondó indul el a nagyvilágba. 
Zalka Csenge Virág tíz éve éli a hivatásos nemzetközi mesemondók életét. Előszavában így vall a kötet születéséről:
Mesemondásról beszélni csak mesélve lehet úgy mutatom be a mesemondó világot, ahogyan én ismerem. Az én utam ide vezetett; az én szemeimmel ilyen a nemzetközi mesemondás. Ha egy másik mesemondót kérdeznél, lehet, hogy nem állítaná mindennek az ellenkezőjét, de mindenképpen mást emelne ki, más ösvényeket rajzolna fel a térképre, más útravaló tanácsot adna. A mesemondás sokféle, és pont ettől jó.

Forrás: Bookline

A magányos vadlúd csapatban száll / Varga Imre

Maga az írás késztetése elegendő erő-e, hogy írni tudjak? Vagy az évek csöndjében, amikor csak szellemi képzéssel foglalkozom, felgyűlnek a szavak? A sors mindig meghozza, amivel adósom. Semmit sem visszatartani, amit a teremtés kezembe adott! Túljutni az elkeseredésen, a fölöslegesség-érzésen, hiszen megvan a helyem e világban, amit nem foglalhat el rajtam kívül senki. S ez néha erős bizonyosság. Máskor meg csak egy mondat. Az írás visszafordíthatja arcomat a művektől az élet felé; s ekkor a tevékenység szellemül át. Jó a végére jutnom valaminek. Jó eljutni a pontig, hogy mondatom eleje is világosabb legyen. Meg a mondatot leíró kéz is tudatossá váljon.

Forrás: Bookline

Az amerikai irodalom rövid története / Bollobás Enikő

Tíz évvel Bollobás Enikő nagysikerű Az amerikai irodalom története című munkájának első kiadása után fölmerült az igény egy rövidebb, tankönyvszerűbb, az egyetemi alap- és mesterképzésben egyaránt használható könyvre. Így született meg ez az irodalomtörténet, melynek hossza alig fele a korábbinak. Bár ez sem mondható igazán rövidnek, a majd 80 íveshez képest mégis tömörebb, hiszen egy szűkebb, markánsabb ugyanakkor mégis többes és széttartó irodalmi kánont jelenít meg. Kimaradtak azok a szerzők és művek, akik és amelyek nagy valószínűséggel sehol nem kerülnek be az egyetemi tananyagba, a bemutatások és elemzések helyenkénti átdolgozása után pedig könnyebben megérthetővé és megértethetővé válik az amerikai irodalomtörténet az irodalomtudományban kevésbé jártas olvasó számára is. A fejezetek végén szereplő tézisek és kulcsszavak az elmondottak felidézését segítik; itt jelenik meg a kritikai források bibliográfiája is, amely az egyes témakörökben elmélyülni kívánó olvasó számára nyújt támpontokat.

Forrás: Bookline

Ég és Föld / Márai Sándor

Az 1942-ben megjelent Ég és Föld Márai tudatosan befelé forduló, sztoikus időszakának termése. Marcus Aurelius tanácsát megfogadva "kulcsra zárja szívét", és csak az írásnak él. A kötet talán legélőbb része az öregedésről szól. A negyven és ötven év közti ember nem olyan csípős és türelmetlen többé, megóvni szeretne, megmenteni. A jelennek él, mert nincs más boldogság, csak a valóság megismerése, elviselése és megértése. Krúdy Gyuláról írja az önmagát is jellemző sorokat: Krúdy nem "avatott be" senkit a világ titkaiba. Fütyült az olvasóra, a világra. Ezzel a tiszta szándékkal ide lehet jutni végül, egy földszintes házba, Óbudára. Ez minden, amit elérhetünk. Ez a valóság. És ez Márai.


Forrás: Bookline

Napló 1935-1946 / Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni

Gyarmati Fanni (1912–2014) Radnóti Miklós felesége és múzsája 1935 januárjában, huszonhárom éves korában, néhány hónappal a költővel kötött házassága előtt kezdett naplót írni. A bejegyzéseknek 1946 szeptemberében szakadt vége, pár héttel azután, hogy a harmadik munkaszolgálata alatt 1944-ben meggyilkolt költőt Budapesten is eltemették. A tizenkét éven át, sokszor napi rendszerességgel vezetett napló tehát egyszerre korrajz és személyes sorstragédia. Az olvasó előtt megelevenedik a Radnóti házaspár szűkebb élete és környezete: bepillanthatunk a haladó magyar irodalmi és művészeti élet hétköznapjaiba egy mind jobban fasizálódó országban, hallhatunk a sűrű baráti összejövetelekről, a párizsi utazásokról, mindennapi apró-cseprő ügyekről, és nem utolsósorban betekintést nyerhetünk egy fiatal, felnőtt, dolgozó nő életébe is, aki legfőbb feladatának azt tekintette, hogy a háttérből minden lehetséges eszközzel segítse férje költői kibontakozását. Gyarmati Fanni mélyen tisztelte és rajongásig imádta a férjét: megkérdőjelezhetetlenül hitt az általa csak „Mik”-nek hívott Radnóti költői tehetségében. 

Az évek múltával aztán a történelmi események érthető módon egyre inkább beszüremkednek a Napló személyes feljegyzései közé. A háború árnyékában élő házaspár mindennapjait erőszak, nélkülözés, kiszolgáltatottság és embertelen törvények tucatjai teszik mind nehezebbé. Nem sokkal azután, hogy férjét, Radnóti Miklóst harmadszor is elvitték munkaszolgálatra, Gyarmati Fanninak hónapokig kellett bujdosnia, Budapestre visszatérve pedig megdöbbentő lélekjelenléttel és energiával próbálta megmenteni a családját. A tragédia azonban – mint tudjuk – mégis bekövetkezett. 

Gyarmati Fanni saját bevallása szerint azért kezdett a naplóírásba, hogy nyoma maradjon mindannak, ami kettőjükkel történt. A megrázó és páratlan értékű szöveg két kötetben kerül az olvasók elé.

Forrás: Bookline

Méla akkord: hínak lábat mosni - Naplófeljegyzések 1897-1904 / Csáth Géza

"A nap fényesen, fehéren süt. A szél fúj; az árnyék zöldes, hűvös. Ez az árnyékszín és a fehér nap meg a ragyogó ég meg a szél különösen hatnak az emberre. Soha nem érzett sejtelmek kélnek az emberi lélek belsején. Ilonkával álmodtam." Csáth Géza 1903. április 13-i naplóbejegyzése kezdődik így. Kishúga, az ötéves Ilonka három hete halott, és a halállal folytatott hosszú küzdelem felnőtté érleli a 16 éves kamaszt. Olyan felnőtté, aki a megtapasztalt elmúlás tükrében fájdalmasan érzéki, titkos jelentésekkel telített képekben látja a hétköznapi világot, aki időlegesnek lát mindent, ami harmónia és idill. Az ügyesen festegető, muzsikáló és írogató gyermek a napló lapjain a szemünk láttára válik hármas-művésszé, aki alakjait, Kosztolányit idézve, árnyból és húsból gyúrja: "Vagy a fejök, vagy a szívök, vagy a lábuk köd: ködemberek." Naplóját 10 éves korában, 1897. április 7-én, egy szerdai napon kezdi vezetni. Fő témája sokáig az időjárás és az iskolai történések, meg hogy mi volt ebédre-vacsorára, mit csinált az a szemtelen Trüsze dajka, mikor következik kedvenc étele, az olajos káposzta. Ám ahogyan múlik az idő, tekintete úgy jár be egyre nagyobb köröket. Gimnazista naplóiból már mikrotörténeti részletességgel rajzolódnak ki a Brenner és Kosztolányi család hétköznapjai, az a polgári miliő, amelyben fontos szerepet játszanak a társas összejövetelek, a születés- és névnapok, a házi és a nyilvános muzsikálás, az irodalom és a színház. De láthatóvá válnak a politikai és társadalmi preferenciák is, az a sokszor meghökkentő és nagyon ellentmondásos értékrend, amely átszövi a szabadkai polgárság mindennapjait. Az iskolai koncerteken pedig, ahol hegedűjátékával arat sikert, már ott vannak a tanítóképzős lányok, és egyre gyakrabban tűnik fel a napló lapjain Irén, anyika húga, az asztal alatti "fuszlizások" és az első szerelem... Az életmű-sorozat e kötete Csáth Géza 1897 és 1904 között született naplóit tartalmazza. A későbbi feljegyzések és memoárok még sok titkot rejtenek. A folytatás különösen izgalmasnak ígérkezik – a titkok megfejtésének azonban a korai naplók őrzik a kulcsát. 
Az eredeti kéziratok alapján sajtó alá rendezte: Molnár Eszter Edina és Szajbély Mihály

Forrás: Bookline