A hatodik kihalás / Elizabeth Kolbert

Az elmúlt félmilliárd évben öt nagy kihalási hullám söpört végig a Földön, ötször történt már meg, hogy drámai módon csökkent a fajok száma. Manapság, ha összeillesztjük a világ minden tájáról szinte naponta érkező híreket, rájöhetünk, hogy a hatodik kihalás napjait éljük!
És a felelősség ezért minket, embereket terhel!
Nem hivatkozhatunk aszteroida-becsapódásra, vulkáni tevékenységre, kontinensvándorlásra. Nem, mi magunk pusztítjuk a világot. Ugyanakkor sokan sokat tesznek, hogy megmentsék, amit csak lehet. Elszánt biológusok gyűjtik össze, gondozzák és szaporítják az arany csonkaujjú békákat Panamában, a szumátrai orrszarvút európai és amerikai állatkertekben, a hawaii varjút Kaliforniában. Ausztrália partjainál egymást váltó tudóscsoportok dolgoznak a korallok fennmaradásáért. 
Tudatos lények először (és valószínűleg utoljára) tapasztalhatnak meg ilyen ritka földtörténeti eseményt. Az emberiség öröksége a hatodik kihalás lesz... amely már el is kezdődött. 
Elizabeth Kolbert sok különböző tudományos műhelyt járt végig városokban, múzeumokban, az Andok erdeiben, az Amazonas mentén. Első kézből szerzett tapasztalatait a régebbi kihalások nyomaival vetette össze, és kiválasztott egy tucat fajt, amelyeken bemutatja a közelmúltat, a jelent és a jövőt. 

Elizabeth Kolbert évtizedekig volt a New York Times és a New Yorker újságírója. Közben több könyve jelent meg, a 2006-os Field Notes From a Catastrophe (Helyszíni jegyzetek egy katasztrófáról) szakmai körökben nagy sikert aratott. A hatodik kihalás a 2015-ös év egyik legnagyobb könyvsikere volt az Egyesült Államokban! A szerzőnő férjével és fiaival Massachusettsben él.

Hatásos Kolbert végigvezet a kanyargós úton, amelyet a tudósok is végigjártak, amíg előálltak a kihalás koncepciójával. Mostanra felismertük, hogy mi magunk is felelősek vagyunk érte. A hatodik kihalás segít felfogni a helyzet komolyságát.
Al Gore

Forrás: Bookline

Tehetség, talentum - jó szerencse semmi más? / Dr. Czeizel Endre

Könyvemben azt próbálom bemutatni, hogy mi a tehetség és talentum, illetve ki a tehetséges és talentumos ember. Hiszen az adottságok birodalmát és ezen belül a tehetséget a fogantatáskor összetalálkozó két ivarsejt egyesüléséből kialakuló DNS-makromolekula határozza meg. S ez a jó szerencsétől függ. De hogy az adottságokból mi fog megvalósulni és az ígéreteknek tekinthető tehetséges gyermekekből lesz-e a talentum, az már nem a szerencsén múlik.

Ezt már a családi környezet, az iskoláztatás, a kortársi hatások és a társadalmi lehetőségek döntik el, valamint a szabad akaratunk, hogy mennyire vagyunk képesek kiaknázni kivételes adottságainkat.

Forrás: Bookline

Az elme jövője / Michio Kaku

A lehetetlen fizikája, A jövő fizikája és a Hipertér New York Times bestsellerlistáját is megjárt szerzője az ismert világegyetem legbonyolultabb és legizgalmasabb képződményét veszi górcső alá: az emberi agyat.


Forrás: Bookline

A magyar költőgéniuszok sorsa / Dr. Czeizel Endre

"Korábbi Költők-Gének-Titkok (2000) című könyvemben a legnagyobb magyar költők családfaelemzésére vállalkoztam,

mivel - ahogy korábban már az ókori görögök felismerték - a kivételes költői tehetség korán megmutatkozik, és erre születni kell. A magyar költőgéniusz palántákból is úgy tört ki korán e tehetség, mint a láva a vulkánból. Nem volt náluk szülői ráhatás (Berzsenyi Dánielt és Petőfi Sándort inkább bántalmazták e "haszontalan" passziójukért) vagy pedagógusi segítség.

A családfák értékelése arra utalt, hogy a szüleik között költő nem fordult elő, és ez vezetett az ún. gejzírmodell megfogalmazásához. A költőgéniuszok a "semmiből jönnek, az egekig szárnyalnak, majd visszatérnek a semmibe" (sokaknak gyermekük sem volt). A magyar költőgéniuszok életének megismerése azonban döbbenetes erővel igazolta szörnyű sorsukat, amely a társadalmi értetlenség és önártásuk eredőjeképpen a vártnál sokkal korábbi halálukhoz vezetett. Ők is Arany János szőlősgazdájának a példáját követték: ha már a jég úgyis elverte a termést, akkor ők is hozzájárultak elpusztításukhoz. Ez indokolta másik róluk írt könyvem címét: "Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni?" (2001). Célom annak megértetése volt, hogy az emberi tehetség a legnagyobb természeti kincsünk és ezen belül a géniuszok, így a kivételes költői talentumok jelentik e kincs legértékesebb, mindenképpen társadalmi védelemre szoruló megnyilvánulását.

Minden szerzőnek jól esik hallania, hogy könyvük már nem kapható, pedig sokan keresik a boltokban. Éppen ezért is javasolta állandó patrónusom, a Galenus Kiadó, hogy szívesen kiadnák újra e műveimet. Korábbi két könyvem fontosabb mondanivalóját most egy kötetbe ötvözve tesszük közzé, remélve, hogy ilyen formában is elnyeri olvasóim tetszését."

Forrás: Bookline