Mit tegyünk, ha fegyvert fognak ránk, / Földes András

"Az öngyilkos merénylő felrobbant kocsiját fotóztam Irakban. Az összegyűrt kasztni úgy ékelődött a falba, mintha köré építették volna a romokat. Egy rémült katona intett megálljt, majd magyarázat helyett rám szegezte a fegyverét."

Földes András, az Index újságírója rutinmunkára indult a déli határhoz, de végül a közel-keleti háború mélyén találta magát. Bejárta a hadurak fogságába esett Líbiát, gyilkos drónok elől menekült az iraki fronton és Afrikáig hajózott egy csapat anarchistával. Hároméves útján gyűjtött információkat afgán zsoldosoktól, embercsempészektől és hippimennyországot ácsoló naiv önkéntesektől.

Az izgalmas dokumentumregény azonban nem csak a Föld legforróbb konfliktuszónáit tárja elénk. A káosz közepén lesz érthető, miért érezzük Európában is, hogy felfordult velünk a világ. A Föld alapjaiban változott meg, amióta az internet és a high-tech kütyük mámorában elfelejtettünk kinézni az ablakon. A menekültválság is csupán jel volt, hogy nagy dolgok zajlanak odakinn, amelyekbe a szerzőt kísérve most az olvasó is betekinthet.

"Pénz, információ, árucikkek és fegyverek keringenek őrült tempóban, mintha a Földgolyó újra összeállt volna egyetlen őskontinenssé. De eközben a világ szerencsésebb részén még igyekszünk úgy tenni, mintha Afrika és Ázsia továbbra is távoli, egzotikus kontinensek lennének."

A szerző útközben döbbent rá, hogy a világot átformáló változások a saját magánéletét is alaposan megkavarták. A kalandos, de minden elemében igaz történetekben felvillan még Magyarország elmúlt néhány éve, és az is, hogy mi történik az újságíróval két bevetés közt.

A Pulitzer emlékdíjas Földes András szórakoztató, és sokszor humoros könyve arra keresi a választ, hogy miként lehetünk úrrá a kaotikus 21. századon. És persze, hogy mit tegyünk, ha fegyvert fognak ránk.

Hontalanul Budapesten 1940-1944 / Ralph Brewster

Ralph Brewster könyve négy háborús év krónikája egy rejtőzni kényszerülő, a kultúra és művészetek iránt mélyen érdeklődő amerikai szemszögéből. Brewster, az olasz útlevéllel rendelkező amerikai világpolgár hontalanná válik, mert nem kíván Mussolini oldalán harcolni. A különleges utazó magyarországi bujkálásának dokumentumértékű története az 1940-es évek magyar társadalmának eddig még fel nem tárt, izgalmas szeletével ismertet meg.

Forrás: Bookline

A harcos - életrajz és lélekrajz / Csernus Imre

Dr. Csernus Imrét nem kell bemutatni senkinek - mégis csak kevesen ismerik igazán. Az egész ország találkozott már vele a televízió képernyőjén, hallgatta előadásait, vagy olvasta könyveit. A csupa szív, szókimondó doki régóta segít a lelki gondokkal küzdőknek. De vajon tudjuk-e, neki milyen problémái voltak és milyen ember valójában? A határozott módszerekkel dolgozó pszichiáter ugyanolyan bevállalós és szigorú, ha a saját belső békéjéért kell harcolnia? Milyen kemény lelki munka állhat a kacskaringós, szellemi és érzelmi akadályokkal teli életút mögött, amelyet bejárt?
A harcos című könyvben olyan őszintén vall önmagáról, a személyiségéről, a gondolatairól, az életét és a munkáját meghatározó értékekről, mint korábban még soha. Ebben az élet- és lélekrajzban nyíltan beszél drogos múltjáról, a szüleihez fűződő viszonyáról, párkapcsolati kudarcairól és sikereiről, az emberhez méltó életről és a halálról vallott felfogásáról. Megtudhatjuk, hogyan alakult ki híres módszere, miért döntött úgy, hogy az egészségügyben eltöltött huszonöt év után abbahagyja a rendelést, és helyette inkább előadásokon igyekszik átadni az embereknek mindazt, ami az arcukra csalhatja az igazi, boldog mosolyt. Kiderül, szerinte mit jelent szívből élni, szívvel élni. Szó esik örömteli és fájdalmas élményekről, és arról a szenvedélyről is, amely ma kitölti a napjait: a vendéglátásról. Megismerkedhetünk élete új helyszíneivel: az egri Almagyar Érseki Szőlőbirtokkal és borterasszal, a Depresso kávéházzal. Végül a noszvaji gasztrokulturális hellyel, a Csendülővel, ahol a lélek elcsendesedhet, a test és a szellem pedig felfrissül. A kötetből tehát az is kiderül, milyen harcok vezetnek az ember igazi békéjéhez.

Forrás: Bookline

Boldogságkönyv / M. Kiss Csaba

Tudták, hogy Magyarország Alaptörvényének szövegében nincs benne a boldogság szó? Őszintén szólva, fogalmam sincs, más országokéban benne van-e, de hát mire lehet menni egy boldogtalan nemzettel? A magyar alaptörvényben elég hosszan sorolódik, mihez van joga a polgároknak, de konkrétan a boldogsághoz nincs. Pedig, ugye közhely, de - mint általában a közhelyek - igaz, hogy boldogság mindenkinek jár. Járni jár, mondják erre a cinikusok, csak nem jut. Dehogynem! - állítom én. És veszem magamnak a bátorságot, hogy azt is kijelentsem: pont annyi jut, amennyit megteremtesz magadnak. És másoknak. Írhattam voln a korszellemhez talán jobban illő módon, hogy annyi boldogságod lesz, amennyit elintézel, kikavarsz, kijársz, szerzel, lemutyizol magadnak. De nem akartam azt írni. Szóval a boldogság mindenkinek jár, csak senki nem tudja garantálni. A hatalom sem. Mert senkinek nincs tuti boldogságreceptje. Viszont talán hasznos tudni, hogyan csinálják mások! Ez a kötet nagyjából kétszáz rövid sztorit tartalmaz a boldogságról. Férfiak és nők, idősebbek és fiatalabbak, hívők és ateisták, gazdagok és szegények mesélnek, anekdotáznak saját boldogságélményeikről. Arról, hogyan csinálják ők.

Forrás: Bookline

A forradalom előérzete / Márai Sándor

„A kötet válogatás Márai Sándor műveiből, naplóiból, cikkeiből és a Szabad Európa Rádióban elhangzott jegyzeteiből. Üzenetét talán így fogalmazhatnánk meg: Márai Sándor, a fantasztikusan érzékeny publicista 1945-ben megjósolta 1956-ot. A SZER-ben 1954 és 1957 között Ulysses, Candidus, illetve saját néven felolvasott jegyzetei mellett más cikkei, naplóbejegyzései, versei mind azt bizonyítják: az író hitt az igazságot szolgáltató sorsban – és azt, hogy mennyire együtt élt hazájával az emigrációban is. Márai mindent tudott – csak megalkudni nem.
Jelen kötet a 10 évvel ezelőtti első kiadáshoz képest újabb, 1956-tal foglalkozó írásokkal gazdagodott, melyek most először látnak napvilágot.


Forrás: Bookline

Miért nem szerethető Hillary? / Edward Klein

Miért utálják legalább annyian a volt First Ladyt, mint ahányan szeretik és támogatják a szokványosnál jóval nagyobb politikai ambícióit? Mitől és hogyan romlott meg vészesen Hillary és Obama viszonya Clinton asszony külügyminisztersége idején? Mitől „borulhat a bili” a választási kampány utolsó szakaszában a volt külügyminiszter elektronikus levelezése vagy a Clinton alapítvány tevékenysége kapcsán? Mi volt a legnagyobb veszekedés tárgya a házaspár életében az emlékezetes Lewinsky-ügy óta? Végül, de nem mellékesen: Mi az igazi probléma a volt elnök férfiasságával?
Ed Klein ezekre a kérdésekre ad többnyire kifejezetten csattanós válaszokat a Hillary közéleti tevékenységének és a Clinton házaspár mindig zajos magánéletének legutóbbi tíz évéről írt leleplező könyvében. Az elnökválasztási kampány finisében azzal az alig tagadott célzattal jelentette meg a kötetet, hogy megakadályozza az egykori elnökfeleség visszatérését a Fehér Házba. 
Írását nevezhetjük pletykakönyvnek is, de a The New York Times bestsellerszerzője a nyilvánosságra került tények mellett a Clintonék legbelső baráti köréből szerzett információk sokaságával támasztja alá értesüléseit. Márpedig a pletyka, ha megfelelni látszik a valóságnak, nem pletyka többé. Egy biztos: Ed Klein kulisszatitkokkal teli, de közben mosolyra ingerlően szórakoztató sikerkönyve bepillantást enged az amerikai belpolitika boszorkánykonyhájába.
Részlet a Hívja vissza a kutyáit c. fejezetből:
" – Azt akarom magától, Barack, hogy hívja vissza a kibaszott kutyáit! mondta Hillary.
Obama egy pillanatig döbbenten hallgatott. Aztán felállt, hátat fordított Hillarynak és kinézett a Wilson Rózsakertre néző magas ablakokon.
Jarrett később elmesélte, hogy e pillanatban attól tartott, az elnöknek torkán akadt a szó, ami ritkán fordult elő ismeretségük sok éve alatt.
Mielőtt azonban Jarrett közbeléphetett volna, Obama megfordult és egyenesen Hillary szemébe nézett. 
– Semmit sem tehetek, sem így, sem úgy – jelentette ki. A dolgok már beindultak, én pedig nem tudok és nem akarok beavatkozni. A gondjait, egyenesen megmondom, saját magának köszönheti. Ha tisztességesen járt volna el...
Hillary félbeszakította.
– Mindig akadnak gyűlölködők, akiknek az a célja, hogy elkapják Clintonékat - mondta.
Felállt, búcsút intett, és azt motyogta, 'köszönöm'. Közben kisétált, nyitva hagyva maga mögött az Ovális Iroda ajtaját." 

Hillary Diane Rodham Clinton Bill Clinton elnöksége idején az Egyesült Államok First Ladyje volt. Korábban, 1983 és 1992 között Arkansas állam kormányzójának feleségeként mutatkozott be a politikában. Clinton elnök leköszönése után, 2001 és 2009 között, Hillary New York állam történetének első női szenátora volt. 2008-ban először indult az elnökválasztásokon, de Barack Obamával szemben alulmaradt a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folytatott vetélkedésben. 2009 és 2013 között az Egyesült Államok külügyminisztereként működött, majd 2015-ben másodszor is harcba indult a Demokrata Párt elnökjelöltségéért, hogy az Egyesült Államok történetének első női elnöke lehessen.


Forrás: Bookline

A leghíresebb magyar madame / Szalai Vivien

Hátborzongatóan realista, olykor sokkoló, mégis érzelmekkel, tanulságokkal, esendő emberi sorsokkal teli regényes életrajzot tart a kezében a kedves olvasó. Ez a könyv egy fülledt, számunkra ismeretlen világot mutat be keresetlen őszinteséggel.
A főszereplő K. Gy., a leghíresebb magyar madame, akit bűnösnek találtak kitartottság elkövetésében, és 2011 márciusában 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélték, 3 év próbaidőre felfüggesztve.

A leghíresebb magyar madame igaz és megkapó történet egy nőről, aki a fénybe születik, mégis megjárja a pokol legmélyebb bugyrait, és csak egyetlen, mindent elsöprő vágy tartja életben - a túlélés vágya.
Történet egy nőről, akinek életét átszövi a pénz, a hatalom, a politika, a sztárvilág és mindenekelőtt: az erotika.

Forrás: Bookline