Apperger gyermekei - Az autizmusfogalom gyökerei a bécsi nácizmusban / Edit Sheffer

Hans Aspergert, az autizmus és a róla elnevezett Asperger-szindróma kutatásának úttörőjét évtizedeken keresztül mint a fogyatékos gyermekek elszánt védelmezőjét ünnepelték világszerte. Edith Sheffer, a díjnyertes történész-író megrázó új kötetében azonban más oldaláról ismerhetjük meg a világhírű orvost, aki nem elszenvedője volt Hitler Harmadik Birodalmának és fajgyűlölő politikájának, hanem mélyen egyetértett a nemzetiszocialista ideológiával, és aktív bűnrészességet vállalt vele azáltal, hogy rá bízott gyermekek százait ítélte az életre méltatlannak.
A rezsim Európa-szerte milliókat küldött a halálba származásuk, vallásuk, politikai hovatartozásuk, sőt viselkedésük és fizikai vagy mentális állapotuk alapján. A rendszert kiszolgáló pszichiáterek elsődleges célpontjai a gyermekek lettek, főként azok, akikről azt feltételezték, hogy hiányzik belőlük a szociális készség - kijelentették, hogy a Birodalomban nincs hely a számukra. Asperger és kollégái egyes "autisztikus" gyermekeket megpróbáltak átformálni, hogy hasznos állampolgárai legyenek a Harmadik Birodalomnak, ám azokat, akiket "gyógyíthatatlannak" minősítettek, kíméletlenül a Spiegelgrundra, az egyik leghírhedtebb gyermekgyilkossági központba utalták.
A nácizmus és az autizmusfogalom összekapcsolódásának első teljes körű feltárása rendkívül alapos kutatómunka eredménye. Edith Sheffer megrázó könyvét olvasva nem nézhetünk félre, kénytelenek vagyunk végiggondolni, hogy az akár ártalmatlannak tűnő társadalmi előítéletek, címkézések és listázások milyen döbbenetes tragédiákhoz vezethetnek.

"Az Asperger gyermekei kötelező olvasmány kellene legyen minden pszichológus-, pszichiáter- és orvostanhallgatónak, hogy tanulhassunk a történelemből, és soha ne ismétlődhessenek meg rettenetes tévedései. A könyv dermesztő erővel figyelmeztet arra, hogy a klinikai kutatás és orvosi gyakorlat legfőbb vezérelve csakis az együttérzés lehet."
- Simon Baron-Cohen, Nature
Hans Aspergert, az autizmus és a róla elnevezett Asperger-szindróma kutatásának úttörőjét évtizedeken keresztül mint a fogyatékos gyermekek elszánt védelmezőjét ünnepelték világszerte. Edith Sheffer, a díjnyertes történész-író megrázó új kötetében azonban más oldaláról ismerhetjük meg a világhírű orvost, aki nem elszenvedője volt Hitler Harmadik Birodalmának és fajgyűlölő politikájának, hanem mélyen egyetértett a nemzetiszocialista ideológiával, és aktív bűnrészességet vállalt vele azáltal, hogy rá bízott gyermekek százait ítélte az életre méltatlannak.
A rezsim Európa-szerte milliókat küldött a halálba származásuk, vallásuk, politikai hovatartozásuk, sőt viselkedésük és fizikai vagy mentális állapotuk alapján. A rendszert kiszolgáló pszichiáterek elsődleges célpontjai a gyermekek lettek, főként azok, akikről azt feltételezték, hogy hiányzik belőlük a szociális készség - kijelentették, hogy a Birodalomban nincs hely a számukra. Asperger és kollégái egyes "autisztikus" gyermekeket megpróbáltak átformálni, hogy hasznos állampolgárai legyenek a Harmadik Birodalomnak, ám azokat, akiket "gyógyíthatatlannak" minősítettek, kíméletlenül a Spiegelgrundra, az egyik leghírhedtebb gyermekgyilkossági központba utalták.
A nácizmus és az autizmusfogalom összekapcsolódásának első teljes körű feltárása rendkívül alapos kutatómunka eredménye. Edith Sheffer megrázó könyvét olvasva nem nézhetünk félre, kénytelenek vagyunk végiggondolni, hogy az akár ártalmatlannak tűnő társadalmi előítéletek, címkézések és listázások milyen döbbenetes tragédiákhoz vezethetnek.

"Az Asperger gyermekei kötelező olvasmány kellene legyen minden pszichológus-, pszichiáter- és orvostanhallgatónak, hogy tanulhassunk a történelemből, és soha ne ismétlődhessenek meg rettenetes tévedései. A könyv dermesztő erővel figyelmeztet arra, hogy a klinikai kutatás és orvosi gyakorlat legfőbb vezérelve csakis az együttérzés lehet."
- Simon Baron-Cohen, Nature

Forrás: Bookline

25 szelfi az Árpád korból / Lőrinc László

Honfoglalás, csata, királyi esküvő - vajon milyen szelfiket posztoltak volna ezekről az eseményekről Árpád-kori eleink, ha íj, bárd és lúdtoll helyett okostelefont tartanak a kezükben? Merthogy lelkesen posztoltak és kommenteltek volna, az tuti.

Árpád vezér, István király, Gizella királyné, Szent Margit vagy épp Gellért püspök ezeken a rendhagyó történelemórákon hús-vér emberként jelennek meg: örülnek, sírnak, és persze húzzák egymást.

És hogy mi történhetett valójában - mi az, amit a történészek biztosan tudnak -, a fejezetek végén található összefoglalókból derül ki.

Forrás: Bookline

Egy forint a krumplis lángos - A Kádár kor társadalma / Majtényi György

Közelmúltunk történelmét, sőt a jelenünket sem lehet megérteni, ha nem ismerjük a Kádár nevével fémjelzett évtizedeket.
Kádár János harminckét éven át állt az ország élén. Ilyen hosszú ideig csak kevés történelmi személyiség határozhatta meg Magyarország sorsát a modern korban. Kádár alakja talán ezért is foglalkoztatja mind a mai napig a közvéleményt, és ezért tartozhat a legnépszerűbb múlt századi magyar politikusok közé. Vannak, akik rajongtak érte, ám legalább ekkora azok tábora, akik véreskezű diktátornak, hazaárulónak tartják. 

Majtényi György történész korabeli fotókkal illusztrált kötetében olvasmányos stílusban, ugyanakkor tudományos alapossággal mutatja be a Kádár-kor és a "legvidámabb barakk" valóságát, valamint a Kádárhoz kapcsolódó legendákat és mítoszokat.

Forrás: Bookline

A magyar királyi vár / Hauszmann Alajos

A budai királyi vár történeti múltjának 1912-es, háromnyelvű monográfiája a neves építész szerkesztésében.

Forrás: Bookline

Nagymenők - Kleopátra a sivatag kiráynője

Kleopátra már fiatal lányként is makacs, lázadó természetű, de tele van tudásszomjjal. Vonzerejének köszönhetően meghódítja Julius Caesart és Marcus Antoniust. A szerelem mellett az a vágy vezérli, hogy egyetlen nagy birodalmat hozzon létre. Végül minden másképp alakul. De őt még a végzet sem tudja megtörni.

Forrás: Bookline

A világ leggonoszabb diktátorai / Shelley Klein

Az emberiség törtémelmének tizenöt legkönyörtelenebb zsarnoka: 

Nagy Heródes – Az ártatlanok lemészárolója Dzsingisz kán - Az „egyetemes” uralkodó Shaka - Az afrikai király Joszif Sztálin - A Szovjetúnió rettegett ura Adolf Hitler - A világ legnagyobb háborújának kirobbantója Mao Ce-Tung – A kínai kommunista forradalom vezére Anastasio García Somoza - A „mi gazemberünk” Francois „Papa Doc” Duvalier - Haiti woodo diktátora Kim Ir Szen- Az észak - korei „nagy vezető” Augusto Ugarte Pinochet - A halál tábornoka Nicolae Ceausescu - A „Kárpátok géniusza” Pol Pot - Az „első számú fivér” Idi Amin - A vérengző ugandai elnök Szaddám Husszein - A közel-keleti Sztálin Robert Mugabe - Zimbabwe önkényura

Forrás: Bookline

Mesélő Budapest / Tittel Kinga

Tudod-e mi az a patina? Vajon kik voltak a huszárok? Sejted, mi volt valaha a körút és a Vígszínház helyén?
Hallottál már a hídmesterekről és arról, hogy mi a feladatuk? Tudod-e ki volt Budapest vőlegénye, és miért
hívták kocka bárónak? Miért kerülte messziről Ferenc József a budapesti Operát? Gondoltad volna, hogy
Európában azért épült elsőként nálunk földalatti, mert az Andrássy utat akkoriban gyönyörű fakocka
burkolat fedte, és azt nem akarták tönkretenni? Tudod-e, hogy mit rejt a Várhegy gyomra? Miért van hét
tornya a Halászbástyának? Miért nincsenek felhőkarcolók Budapesten?
Ha mindezt, és még ennél is sokkal több érdekességet szeretnél megtudni gyönyörű fővárosunkról, akkor
feltétlenül hallgasd meg, miről mesél Budapest.
A Mesélő Budapest egy családi útikönyv, de akár hétköznapi közlekedés vagy épp osztálykirándulások
alkalmával is élvezettel lapozgatható. Számtalan kép és térkép, érdekességek, különlegességek, fogalomtár
és Ki kicsoda? teszi a kötetet még színesebbé és izgalmasabbá.

Forrás. Bookline

Botond - Ezer év magyar regéi és mondái / Komjáthy István

A magyar mondavilág sokszínűségét mutatja be Komjáthy István válogatása, amely ezer év magyar történelmének különleges pillanatait tárja elénk. A Dunáról, a Balatonról szóló regék nem csupán mítoszteremtő erejük miatt fontosak, hanem azért is, mert idővel számos néphit és népszokás kapcsolódott hozzájuk. A honfoglalás és az államalapítás korszakát, jelentős alakjait bemutató regék mellett olvashatunk Károly Róbert, Nagy Lajos és Zsigmond király idejéből származó mondákat is. Külön fejezetbe kerültek a Mátyás királyról szóló történetek, valamint a 48-as forradalom és szabadságharc hőseinek emléket állító rövid elbeszélések, többek között Petőfi Sándorról és Bem apóról.

Forrás: Botond

Magyarok a honfoglalás korában

A magyarság mint bármely más nép korai története homályba vész. Amióta hazánkban történelmet írnak, a múlt avatott és kevésbé avatott, tudományos felkészültségű vagy éppen művészi ihletésű búvárai számtalan eszközzel próbáltak már ezen időszak közelébe férkőzni. Kevés sikerrel históriánk kezdeti szakasza makacsul ellenáll a megismerésnek. Olyan ez, mint a születés: újra és újra megünnepeljük a napját, gondosan számon tartjuk, mégsem emlékszünk rá. Talán mások szüleink, idősebb ismerőseink elbeszéléseiből tudunk róla egyet s mást, már ha van, aki meséljen. És amit mondanak: vagy elhisszük, vagy nem. A történetek másokról is elhangozhattak, ki is színezhették őket. Ki tudja.
A magyarság kezdeteiről számos tudomány fogalmaz meg véleményt a maga eszközeivel. A régész tárgyi emlékeket keres, a nyelvész nyelvek közötti összefüggéseket kutat, a történész újabb források után nyomoz, a meglévőket pedig megpróbálja jobban megérteni. Más történeti korok kutatása során esetleg dolgozhatnak külön is, egy nép őstörténete esetében azonban együtt kell működniük. Az őstörténet olyan, mint egy színes szalag: mindenféle fonalra ismeretre szükség van hozzá.
A különböző tudományágak persze különböző fajtájú eredményeket szállítanak, s ezek másképpen használhatók fel a múlt megismeréséhez. A kiásott koponyák nem beszélnek, nem árulják el, hogy egykori gazdájuk milyen nyelven társalgott, kihez-mihez tartozónak vallotta magát. A nyelvemlékekből kikövetkeztetett korábbi szóalakokat nagyon nehéz térhez és időhöz kötni. A történeti források esetében pedig mindig felmerül a kérdés: ki, mikor és miért írta le őket. Ennek függvényében ugyanis a kérdéses szöveg értelme akár az ellenkezőjébe is fordulhat. Hasonló kérdéseket vetnek fel a többi tudomány az embertan, a genetika, a néprajz vagy a zenetörténet eredményei is. Ha múltunk korai szakaszát kutatjuk, bizonytalant kötünk össze bizonytalannal. Szükségképpen az eredmény sem lehet bizonyos: ezért a rengeteg vita, ellentmondó elképzelés még a tudományon belül is.
A különféle tudományterületek nem azonos mélységig látnak bele a múlt kútjába. Az embertan vagy a nyelvészet évezredekkel számol, a régészet és a történelem inkább évszázadokban gondolkodik, forrásainak függvényében. A magyarok esetében valamiféle, legalább valamelyest valószínűsíthető történetet csak a 9. század közepétől lehet elmesélni, ennél korábban legfeljebb egyes elemek, vonulatok látszanak, de a közösség története nem. Kötetünk tehát ezt az időszakot veszi célba, a honfoglalás előtti száz évet. Ahogyan már előző kötetünkben is tettük, messziről indulunk. Könyvünk első, nagyobbik fele azt a környezetet tekinti át, amelyben a magyarok 9. századi története is zajlott: Kelet-Európát. Külön-külön ismerkedünk meg Bizánc és Kazária történetével, a bolgárok, a szlávok vagy a finnugor nyelvű népek vándorlásával. Ebbe az áttekintésbe helyezzük bele azután azt az alig maroknyi történeti információt, amely a magyarokra vonatkozik. Itt és most elsősorban a történelem folyására irányítjuk figyelmünket, nem foglalkozunk részletesebben mondáinkkal, a vallástörténeti kérdésekkel, elődeink harcmodorával vagy életmódjával sem: ezek következő köteteink témái lesznek.

Forrás: Bookline

Berlin 1945 - Az összeomlás / Antony Beevor

A Vörös Hadseregnek volt miért bosszúra készülnie, amikor katonái 1945 januárjában elérték a birodalom határait. A politikai tisztek a hátországban megállás nélkül sulykolták a Wehrmacht és az SS kegyetlenkedéseiről szóló híreket. Az eredmény önmagáért beszélt, a szovjet katonák tűzzel-vassal irtották az ellenséget. A félőrült Führer bunkerében esztelen parancsokat osztogatott. Uralma végén, mintegy a végzetét beteljesítő istenek alkonyaként, még látni akarta a birodalom fővárosának pusztulását. Mindeközben Sztálin összes katonája életét kész volt kockára tenni azért, hogy még az amerikaiak megérkezése előtt elfoglalhassa Berlint. Az orosz levéltárakból napjainkban előkerült archív anyagokból most először derül ki egyértelműen, hogy a szovjet vezetőnek különösen jó oka volt a sietségre. A szovjet, német, amerikai, brit, francia és svéd archívumokból származó megdöbbentő bizonyítékokat felhasználva Antony Beevor rekonstruálja a Harmadik Birodalom végső bukását átélni kényszerült milliók mindennapjait. A Berlin, 1945 - Az összeomlás egyszerre a büszkeség, az emberi butaság, a fanatizmus, a bosszú és a kegyetlenség rettenetes története, és a hihetetlen kitartás, az önfeláldozás és a minden retteneten felülkerekedő élni akarás emlékműve.

Forrás: Bookline

Margó naplója / Bartos Margit

A tizenkét éves Bartos Margit naplót vezetett az 1956-os forradalom napjaiban. Környezetének lelkesedése és aggodalommal terhes várakozása elgondolkodtatta és naplóírásra ösztönözte, ám a forradalom elfojtása után csalódottan hagyta abba az írást. Két évvel később, az évfordulón már kamaszlányként kezdi újra naplóját: a diktatúra legkomorabb éveiben barátságról és szerelemről írt titkos füzetébe.1956-ban az országban fellobogott, majd kihunyt a szabadság lángja, amit a megtorlás látszólag elfojthatott, az emberek azonban saját életüket és vágyaikat nem adták fel. Ahogy Margó is, magukban óvták a szabadság ábrándját. 

A személyes, felkavaró napló bepillantást enged abba, hogyan teltek a mindennapok a forradalom idejében.

Naplót most nem azért írok, hogy titkolt dolgaimat beleírjam, hanem egy olyan dologról, amit az egész világ, és főleg mi, magyarok tudunk. Október 23. ezt a napot és az ezt követőket jól be kell vésni a szívekbe. Ekkor tört ki a Magyar forradalom. Leírom hát hogy történt, nem azért, mert elfelejteném, hanem azért, ha majd én meghalok, az unokáim is tudjanak róla.

Forrás: Bookline

Az olaj regénye / Bokor Pál

Lehet, hogy ha Winston Churchill 1911-ben nem állítja át olajtüzelésre a brit flotta hajóit, akkor az Antant elveszíti az első világháborút? Ha a németek 1943-ban elfoglalják Bakut, vagy akár csak megnyerik a balatoni csatát, akkor a második világháború is másképpen ér véget? 
Drámai fordulatokkal és vérrel teli háborús dokuregényében a szerző izgalmas epizódok sokaságát mutatja be a fekete arany történetéből. Az első pennsylvaniai olajláztól a Mexikói öbölkatasztrófáig terjedő olaj-história ugyanakkor vitairat is. Hiszen a mai világ problémái közül a legvitatottabbról van szó, arról, hogy meddig tartanak ki a föld olajtartalékai. Tíz-húsz évig, mint a radikálisok állítják, vagy akár még további ötszáz évre elegendők? Mert ha az olajkészletek vészes fogyatkozására vonatkozó elméletek pontatlanok, mint már annyiszor, vagy manipuláltak, akkor a jóval drágább alternatív energiák keresésére és előállítására fordított eszközök nagy része is kidobott pénz. És mi van akkor, ha maguk az olajmonopóliumok igyekeznek megtéveszteni és az alternatív energiák ellen fordítani a közvéleményt? 
A dilemma, hogy van-e jövője az olcsó, de nem éppen környezetbarát olajnak, vagy jegyezzük elő már most elektromos meghajtású autónkat, napjainkban a szakembereken kívül a politikust és az utca emberét is foglalkoztatja. A válasz nem egyszerű, már csak azért sem, mert az olaj világbirodalma ma erősebb, mint valaha. 

Forrás: Bookline

Magyarország története az ókorban - Kelták és rómaiak / Szabó Miklós, Borhy László

Több mint 30 év után először jelenik meg újra Magyarország ókori történelmét, a kelták és a rómaiak kultúráját, régészeti hagyatékát tárgyaló összefoglalás. Csaknem 1000 évről van szó, amely a kelták Kárpát-medencében történő megtelepedésével kezdődött, a római hódítással és az őslakos népesség romanizálódásával folytatódott, és a római uralom megszűnésével végződött. Szabó Miklós és Borhy László akadémikusok több évtizedes kutatási tapasztalatukra és tudományos eredményeikre támaszkodva készítették el ezt az összefoglalást, amely részletesen és széles földrajzi valamint történelmi és kulturális összefüggéseiben taglalja Magyarország területe késő vaskori népeinek és római kori lakosságának történelmét. Mindkét korszak nagy egységbe illeszkedik: a Magyarország területén élő vaskori népek történelmüket, kultúrájukat és művészetüket illetően részei voltak az Írországtól a Fekete-tenger partvidékéig terjedő kelta kulturális koinénak, míg római kori lakossága a kontinenseken átívelő Római Birodalomhoz tartozott. A szerzők, akik az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének régészprofesszorai, és az MTA-ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport korábbi és jelenlegi vezetői, a kutatás legújabb eredményeinek figyelembe vételével készítették el Magyarország ókori történelmének új szempontokat követő összefoglalását, amelyet informatív térképekkel, továbbá látványos és az utóbbi évek legfontosabb régészeti leleteit is bemutató színes képekkel illusztráltak. A kötetet kronológiai összeállítás és részletes bibliográfia teszi teljessé.

Forrás: Bookline

A nemzetek mítosza - Európa népeinek születése a középkorban

Európa a harmadik évezred hajnalán még mindig a népvándorlás korának következményeivel él együtt, s közben egy újabbtól retteg.
A kora középkorral foglalkozó történészek, akik nem szoktak hozzá, hogy politikai viták középpontjában legyenek, hirtelen azt veszik észre, hogy vizsgált korszakuk a múltért való versengés sarkalatos pontja lett, saját érveiket pedig arra használják fel mások, hogy a jelenre és a jövőre is igényt formáljanak. 
Talán nincs is olyan korszaka a történelemnek, amely ennyire "homályos" lenne, éppen ezért jelent könnyű prédát az etnikai nacionalizmust hirdető propagandának, amely már kétszer lerombolta Európát, és lehet, hogy ismét le fogja rombolni.
Patrick J. Geary professzor könyve mindenki számára fontos és meghatározó kérdésekre világít rá.

" Európa népeinek történelme a késő ókorban és a kora középkorban ugyanis nem egy-egy őspillanat története, hanem egy folyamatos átalakulásé, melynek során a politika kisajátította és manipulálta az örökölt népneveket és a múltbeli szimbólumokat, hogy megalkossa a jelent és a lehetséges jövőt is. Ezt a történelmet állandó változások, megszakadások-újrakezdések, politikai és kulturális cikkcakk-mozgások jellemezték, melyeket úgy lepleztek, hogy időről időre régi szavakat aggattak az új valóságra."

Patrick J. Geary (1948) történészprofesszor a középkori történelem egyik legjelentősebb kutatója. 

Forrás: Bookline

A szállító zászlóalj - egy magyar katona Irakban / Nyitray György

London 2015. 07.18. hajnali egy óra.

Először futni tanítanak meg. Ez mindennek az alapja minden hadseregben szerte a világon. Megtanulsz futni, megtanulod bírni. Hegynek fel-le. Futsz erdőben, tó- és folyóparton, futsz sportpályán. Együtt a szakasszal, és amikor valaki nem bírja és lemarad, nyomod a fekvőtámaszt. Majd ha megérkezett, újra futsz.
Ha már tudsz futni, van mire építeni a többit. Megtanítanak, hogy bánj a fegyverrel, hogyan élesítsd a gránátot, vezess harcjárművet és telepíts műszaki akadályt.
De arra nem tanítanak meg, hogy amikor évekkel később a háború után, emlékeidtől verejtékben úszva egyedül ébredsz jéghideg ágyadban, azt hogyan dolgozd fel. Amikor olyan sötét az éj hajnali háromkor, hogy még az utcáról beszűrődő lámpa fénye se hoz világosságot, amikor már rég kialudt az a mécses, amit a halott bajtársaid emlékére gyújtasz minden este. Akkor hiába tanítottak meg futni.
Amikor arra ébredsz, hogy skorpiók vannak az ágyadban, és hallod az ellenség suttogását, mintha csak méterekre lennének tőled a lövészárokban. Amikor minden olyan csendes, hogy már mar ez a hangtalanság. Akkor már nincs hova futnod.
Évek után rádöbbensz, hogy meg kell állnod és szembenézned a múltaddal. Mindennel, amit tettél, vagy nem tettél.
Én, mintha gyóntam volna, megírtam ezt a könyvet. Elszámoltam magammal, mert megtanultam egy fontos dolgot: a lelkedért csak te felelsz!

Ezt senkinek se tanították meg. Erre nekünk kellett rájönnünk.


Forrás: Bookline

A valódi James Bond - Egy szuperkém igaz története / Sophie Jackson

A második világháború idején a németek ellen küzdő angol titkos szervezet a SOE (Különleges Hadműveletek Végrehajtó Egysége) soraiban számos vakmerő, gyakran igazi hősként viselkedő ügynök szolgált. Az ügynökök bevetései gyakran hónapokig, sőt, sokszor évekig is eltarthattak. A kémek tisztában voltak azzal, hogyha fogságba esnek, iszonyatos kínzás és halál vár rájuk. A német világrend ellen küzdő, elképesztő bátorságukról tanúbizonyságot tevő férfiak és nők biztosra vehették, hogy talán sohasem térhetnek vissza, ha a megszállt területekre lépnek…
A könyv főszereplője, Forest Yeo-Thomas bátorságával, különleges, karizmatikus egyéniségével, kifogástalan öltözködésével és megnyerő modorával, nemhiába vált a britek egyik legjobb hírszerzőjévé. Ian Fleming, a híres regényíró, James Bond "szülőatyja" is részt vett a SOE munkájában, így jól ismerte Forest-Yeo Thomas alezredest. Vajon kiről mintázta hősét, James Bondot, a 007-es ügynököt? A közvéleményt e régóta foglalkoztató kérdésére fény derül Sophie Jackson könyvéből.

Forrás: Bookline

Az arab tavasz - A Közel-Kelet átalakulása

E kötet a magyar-amerikai kapcsolatok történetén keresztül a közelmúlt fontos kérdéseit tárgyalja. Miként függött össze Kállay Miklós kiugrási politikája, a szövetségesek katonai stratégiája és Magyarország német megszállása? Tehetett-e volna valamit az Egyesült Államok Magyarország szovjetizálása ellen? Hogyan süllyedtek mélypontra a magyar-amerikai kapcsolatok és miként próbálta az amerikai politika aláaknázni a kommunista rendszert az ötvenes években? Miként határozta meg a nukleáris fegyverkezési verseny az amerikai és a szovjet politikát az 1956-os forradalom alatt? Elhibázott volt-e az amerikai politika, egyáltalán volt-e esély a külföldi beavatkozásra? A Kádár-korszakra áttérve a könyv arra keresi a választ, hogy miként sikerült az amerikaiaknak rákényszeríteni a magyar vezetést az amnesztiára, hogyan alakult az amerikai követségre menekült Mindszenty József sorsa, hogyan került haza Fort Knoxból a Szent Korona. Miként sikerült a gazdasági és kulturális politikának aláaknázni a Kádár-rendszert és mi késztette a magyar vezetést arra, hogy belesétáljon az amerikai csapdába? Hogyan csaptak össze ennek kapcsán az MSZMP reformerei és konzervatívjai, valamint az állambiztonság és a külügy által képviselt politikai irányvonalak? A kötet utolsó fejezete a rendszerváltást járja körül és arra keresi a választ, hogy az egypártrendszer összeomlásában és a megszálló hatalom kivonulásában milyen szerepet játszott a nemzetközi politika, illetve a magyar belpolitikai átalakulás összjátéka. Végső soron: mely történelmi pillanatokban volt az Egyesült Államoknak meghatározó szerepe a magyar történelem alakításában?

Forrás. Bookline

A Kárpátok hágóin át Galíciába / Dr. Bédecs Gyula

Az I. világháború kitörése után száz évvel újra feléledt az érdeklődés a galíciai katonatemetők iránt. Egyre többen akarnak adózni az elesett magyar hősök emlékének. Az útikönyv segíti az emlékeket keresőket útjuk során és koszorúik elhelyezésekor.

Forrás: Bookline

Hortobágy örökségei - Kényszermunkatáborok és lakóik nyomában

A hortobágyi deportálás vékony szál a társadalom mobilizálásának szövevényében. Mozzanat egy átfogóbb történetben: a tulajdon és a család átrendezésének kísérletében. A deportálás bőségesen hátrahagyott nyomait, az elhurcolt családok életút-szálait követve az 1945 utáni vidéki Magyarország életvilág-szövevényéhez is közel kerülünk. A kitelepítés célterületein a rabtábor-időszak két-három év volt csupán a mára felszámolt állami gazdaságok félszázados történetében. A táborokon belüli telepesek-nek a táborokon kívüli szabadoktól nehezen elszigetelhető világa, amelynek egykor harsány színeit ugyancsak a tárgyi emlékek, emlékezetek, iratok sokasága őrzi. Szűkösségre szorított, elnyomott, lehetőségeitől forradalmi kíméletlenséggel elvágott világ, amely ugyanakkor az életrevalóság, a túlélési készség és a napi nyomorúság szintjén túltekintő emelkedettség példáit is felmutatta.

Forrás: Bookline

Bem tábornok - Az örök remény hőse / Kovács István

A neves történész legújabb kötetében igyekszik megfejteni a talányt: mi a titka annak, hogy Bem József tábornok, az 1848-1849-es szabadságharc hőse nem ismerte a reménytelenség fogalmát, a reménytelen helyzetet, amely egyént és közösséget lefegyverez, megadásra bír, elszívja életerejét, szétzülleszt. Bem példája számunkra, mai magyarok számára e tekintetben a legidőszerűbb..

Forrás: Bookline