Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyermekversek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyermekversek. Összes bejegyzés megjelenítése

Macskák / T.S Eliot, Varró Dániel és Havasi Attila fordításában

A modorom nem olyan művelt és kényes,

de ápolt a külsőm, és tartom magam,
és azt mondják rám, ami elég beszédes:
"A Cirmos? Hát annak aranyszíve van."

Ha a Faberéknél (vagy a Pagonyban) járnak,
hát akkor majd jól jöhet még ez a tipp:
aki nem akar strapát és gondot magának,
a Házőrző Macskával barátkozik.

T. S. Eliot verseit évtizedek óta világszerte olvassák a macskatartók és a nonszensz kedvelői, a musicalnek köszönhetően is sokan megismerték a Macskákat. Dib Dáb Kandúrt, Mortájgert, Praclipöszléket és a többieket most Varró Dániel és Havasi Attila sziporkázó fordításában, Axel Scheffler képeivel mutatjuk be a magyar olvasóknak.

Forrás: Bookline

Toppantós - legkisebbek mondókás- és verseskönyve

Mikor kezdjünk mondókázni egy kisgyerekkel? Ha lehet, még akkor, amikor anya pocakjában lakik. És aztán mindig, mindenhol, minden alkalommal: ringatás, öltöztetés, etetés, fürdetés, altatás közben játsszuk és dudorásszuk végig együtt vele a napokat. 
A Toppantós a legkisebbeknek készült: a népköltészeti és gyerekirodalmi szövegek legjavát válogattuk ki. A legegyszerűbb dajkarímektől kezdve egészen a verses mesékig, játékmondókákig, találós kérdésekig sok-sok mondogatni valót kínálunk. 
Mivel az egyes népi gyerekmondókák variációinak száma végtelen, mi csak egy-egy változatot mutatunk be, ám arra biztatunk minden olvasót, bátran változtasson, költse át, írja újra ezeket úgy, ahogyan ő tanulta, ahogyan ő szereti, vagy ahogyan a gyerekének tetszik. S reméljük, azt is felfedezik, mennyi játéklehetőség rejlik a kortárs magyar gyerekirodalom remekeiben! 

Szerzők: 
Ágh István, Balázs Imre József, Balogh József, Bartos Erika, Bertók László, 
Birtalan Ferenc, Bornemissza Endre, Buda Ferenc, Csanádi Imre, Csoóri Sándor, Dénes György, Drégely László, Fecske Csaba, Garaczi László, Gazdag Erzsi, 
Gryllus Vilmos, Gyurcsó István, Jancsik Pál, Janicsák István, Jánky Béla, Jász Attila, Jung Károly, Kántor Péter, Kányádi Sándor, Kiss Benedek, Kiss Ottó, 
Kovács András Ferenc, Lackfi János, Marék Veronika, Miklya Zsolt, 
Monoszlóy Dezső, Nemes Nagy Ágnes, Nyulász Péter, Orbán Ottó, Osvát Erzsébet, Pákolitz István, Pákozdi Gabriella, Péter Erika, Pinczési Judit, Rákos Sándor, 
Sarkadi Sándor, Simkó Tibor, Szabó Lőrinc, Szabó T. Anna, Szepesi Attila, 
Szilágyi Domokos, Szűcs Imre, Tamkó Sirató Károly, Tarbay Ede, Ténagy Sándor, Tóth Krisztina, Utassy József, Várfalvy Emőke, Varga Imre, Varró Dániel, 
Weöres Sándor

Forrás: Bookline

Bodzabél / László Noémi

Tudta, de aztán elfejtette? S egyszerre vágyik rá, hogy megneszelje, átérezze, bekószálja. Akkor vegye kézbe, adja máséba ezt a könyvet, mert ez nemcsak egy kiváló gyermekvers-kötet, hanem akkurátus természetrajz, színpompás atlasz, anyagismereti szótár a gyermek-lélek vadszürke és vizes, napsárga és sebesen guruló univerzumához. Soraiban, árnyalataiban ott van minden összetevő, alkatrész, rugó, érzés és gondolat, egyszersmind: tollak, tüskék, csillagok, üvegszilánkok és konzervdobozok, karton, zokni, almahéj, bágyadt plüsskutya és nyolc habókos zebrapinty, fényreszelék, fellegsavó, rojt meg bojt, sírás, döbbenet, vad kacagás. Plusz a milliárd további, szintén nélkülözhetetlen alkotóelem. És akkor a láthatatlan dolgokról még nem is esett szó... László Noémi legújabb gyermekvers-kötetének címe: Bodzabél. Nem evidens. Már nagyobb egysége - értsd: maga a bodza - is a rendszertani besorolás "megvezető" kategóriájának díszpéldánya. A bodza fa. De nem tisztességes fa, pl. nem lehet belőle deszkát fűrészelni, még tűzre se jó. Akkor olyan faszerű izé, bokor. Cserje? A bodza virág. Meg bogyó, azaz termés. Íz a szörpben, lekvárban. Gyermekkor. Hát a bele? Talán a gyermekek tudják, nekik való. Puha, szivacsszerű anyag az ágak belsejében. Ha felforrósított dróttal kipiszkálják, az üreges botból a lányok bodzasípot, a fiúk bodzapuskát csinálnak. Galacsint tömnek bele, vagy teleszívják vízzel, lövöldözik, locsolják a lányokat. Vagy fordítva, a fiúk sípot és a lányok puskát. A lányok locsolják, lövöldözik a fiúkat? Viszont laboratóriumokban is használják, többek közt a villamos tér kísérleti megjelenítésében, vagy mikroszkóp alatti metszéseknél, mint beágyazó anyag. Akkor mégsem egyszerű. Hanem bonyolult. És ez csak egyetlen gondolattársítás László Noémi Bodzabél című gyermekverskötete címadó verse kapcsán. Van lehetőség még pár tucatra. A könyvben pedig van közel száz vers, az megszorozva pár tucattal... Az eredmény végtelen számú lehetőség a játékra, vagyis a jó gyermekvers elsődleges ismertetője. László Noémi pedig jó gyermekverset ír. Játszik a térben, a konyhától a kisszobáig, az időben, napszaktól évszakig, a világ minden apró és hatalmas alkotó elemével, a bodzabéltől a tó tükrét bénító jégpáncélig. Legszívesebben a szavakkal. "Reggel, este, reggel, este,/ nem kérte, nem is kereste/ ezt a telés-múlást senki.// Harang kongja, inga lengi,/ hozza eső, viszi szél:/ forgunk, mint a bodzabél." Ahogy Lackfi János írta róla: ő egy "árgus, mindent lát és megmutat, minden rosszalkodást és jókodást felsorol, még arról is tud, ami ki se derült, szivárgó befőttekről és elgörbült esernyőcsúcsokról. Meg főleg belelát a szegény gyerekbe, a büdös kölökbe, aki megint magára marad a rázúduló szavak esőjében. Belelát és kilát belőle. Hallja, hogy ez a gyerek mamlasz, kajla, lakli, pernahajder, akasztófáravaló, kupcihér és gézengúz. Ilyet, ugye nem mondanak, csak gyerekre. Csak felnőttek. Ez a versíró megtalálja a legjobb kilátást a gyerekből, és CD-re vesz minden litániát, és letölti és kiprinteli, szépen körbemakramézza és kihímezi, és ikebanázza és szudokuzza, sző belőle színes szavas rongyszőnyeget". Szóval László Noémi - ebben a kötetben is - tudja, amit (csak) minden gyermek: hogy az olvadás az, amikor a télből letörik egy darab (Olvadás), a szivárvány violaszárnyak, keszkenők, sötétedő zsindelytetők elegye (Szivárvány), a só a paradicsom, az uborka és a vajas kenyér igazi íze (Só), az ezermester kőből, sárból, gyapjúból, bőrből, fából, faggyúbóé fabrikál, meg gyöngyvászonból és sárgarézből (Ezermester), meg hogy ahová a vadszürke és vizes fájdalomgolyó gurul - ott nyilván sírni volna jó (Üveggolyók). Ilyen egyszerű ez. Ilyen bonyolult. A verseskötet kiemelt vonzerejét jelentik Kürti Andrea színes, izgalmas, vonzó és továbbgondolásra ösztönző illusztrációi. A könyv művészi képi világa kiválóan alkalmas arra, hogy a gyermekek képzeletében a lap síkjából kiemelkedő, "háromdimenziós képként" jelenítsék meg a verseket, azok szereplőit, történéseit, mindig továbbgondolásra, önálló játékra ösztönözve az olvasót.

Ragyog a mindenség - erdélyi gyermekvers antológia


Egerek könyve / Kovács András Ferenc

Kovács András Ferenc egerészeti verseskönyvében minden korosztály megtalálja a neki való egeres verset: a kisebb és nagyobb gyerekek a világ minden tájáról érkező, vicces egérfiguráknak és az őket életre keltő, csengő-bongó ritmus- és rímkavalkádnak örülhetnek, a felnőttek pedig a szellemes szójátékoknak és a százféle történelmi korból származó egérjellemeknek. Szalma Edit illusztrációi méltó párost alkotnak a versekkel.


Forrás: Bookline

Ringató - Szunnyadj kisbaba / Gróh Ilona

Legyenek esti dalaitok! javasolja Gróh Ilona, a Ringató alapítója. Hiszen a kisgyermek elaltatása minden családban különleges rituálé, és ennek a legtöbb helyen fontos része a szavak muzsikája, az altatódal. Ezért a Ringató családi énekeskönyvek negyedik darabjába Gróh Ilona örökérvényű altatódalokat, mondókákat és verseket gyűjtött, melyeket Szalma Edit csodálatos képei kísérnek.

A Szunnyadj, kisbaba első fejezetében magyar népi altatók találhatók, a második rész dalai más népek ajkán születtek, de magyar szöveggel énekelhetjük őket. Végül a harmadik fejezetben megjelenik az egyszerű kétszólamúság és jó néhány klasszikus bölcsődal, melyek bármikor énekelhetők altatóként is.

Szeretnénk, ha ez a szelíden hangszerelt lemez melyen jól ismert zenészek, valamint számos Ringató-foglalkozásvezető is közreműködik főként a dalok megtanulásában lenne segítségére az énekelni vágyóknak, és nem helyettesítené a szülők egyedi, a kisgyerek számára pótolhatatlan hangját. 
Gáll Viktória Emese, foglalkozásvezető, a Ringató-mesék szerzője

Forrás: Bookline

Milyen színű a boldogság? / Maros Krisztina, Szabó T. Anna

El tudjuk-e képzelni, milyen színű a boldogság? Sárga? Vagy esetleg kék? Vajon mindenki ugyanazt a
színt választaná? Ezekre a kérdésekre felelgetnek a könyv lapjait kitöltő, különböző színű illusztrációk, melyek egy-egy boldog pillanatot mutatnak meg nekünk.

A kötet a Silent Book Contest - csendes képeskönyvek nemzetközi versenyében döntősként szerepelt, akkor még szöveg nélkül. Ezúttal Szabó T. Anna csodálatos versével gazdagodva tárulnak elénk a képek, ami egy újabb, különleges színt ad ehhez a tarkasághoz.

Bogarásszuk együtt a képek közötti apró összefüggéseket, meséljünk, verseljünk róluk kedvünkre!

Forrás: Bookline

Élni hogy kell? - Kisjuli versek / Lackfi János

Lackfi János: Élni hogy kell?
Kisjuli a hatodik gyerek a családban közben persze az első gyerek a Földön.
Hiszen vele újrakezdődik minden: a lépcsőn leesés veszélye, a pitypang­fújás ámulása, a csilipaprika ­csípőssége, a koszolás, a pancsolás, a pizsama­babusgatás és más hasonló észveszejtő kalandok.
Ébresztők, altatók, ringatók, rosszal­kodó, játszogató, okoskodó, ­ugrándozó versek, mondókák egy
hatgyerekes apuka tollából. A fő­szerepben a vadiúj földlakó: Kisjuli.
Lackfi János

Forrás: Bookline

Kerekítőmanók és az évszakok / J. Kovács Judit, Acsai Roland

Kerekítő manó és Kacska macska minden évszakban izgalmas kalandokba keveredik. Hogyan lágyítható meg télen a hókatonák szíve? Miért perdül táncra tavasszal egy egész mezőnyi pipacsbalerina? Hogyan védekezik nyáron Kerekítő manó a szúnyogok ellen? És mi zavarja meg ősszel az erdő csendjét?
Minden kérdésünkre választ ad a kis manó, aki eddig a közkedvelt Kerekítő-mondókáskönyvek oldalain bujkált.


Forrás: Bookline

Mi a jeled? Óvodások alapkönyve / Müller Péter Sziámi

Ha egy felnőttől megkérdezik, mi volt a jele az óvodában, nagy valószínűséggel emlékszik rá. Az viszont egészen biztos, hogy egy óvodás számára az autó, virág, napocska, hóember, halacska vagy pöttyös labda mindenképpen többet jelent önmagánál, mint ahogy a süni, méhecske vagy lepke is.
Müller Péter Sziámi verses-zenés-rajzos könyvében az óvodai jelek és csoportok nevei életre kelnek, dalra fakadnak, testet öltenek és csak arra várnak, hogy találkozzanak tulajdonosaikkal...

Forrás: Bookline

Robban az iskola / Lackfi János

A kötet játékos, humoros és őszinte vallomás a mai kamaszos gyerekek és gyerekes kamaszok életéről, problémáiról, az őket körülvevő komolykodó felnőttekről. A versekből vadi új tananyag lehet az általános iskolától a gimnáziumig!

Forrás: Bookline

Pizsamátor/ Rutkai Bori

Miután a Rutkai Bori Banda Sárkányjárgánya körbeszáguldotta az országot,
és számos családban "házi kedvenc" lett - megérkezett a Pizsamátor, és vele együtt az újabb kaland-dalok.
De kik azok a Pizsamátorok? Köztünk élő átváltozóművészek: hol kalózok, hol bunkerépítők, máskor porszívószelídítők, olykor piciklis artisták, balatoni indiánok vagy a Rizibizi Diszkóban halandzsázó maharadzsák. És ahogy a Pizsamátorok átváltoznak, úgy telnek meg színnel és varázslattal a hétköznapok...
A lendületes tánczenék egyik játékból a másikba repítenek. Rutkai Boriék bátran nyúlnak "felnőtt" zenei alapokhoz, amit aztán át- meg átszőnek humoros mesevilággal. Az egész családot megtáncoltató, felvidító dalok szövegeit Bori írta, a könyvet is az ő festményei illusztrálják. A Rutkai Bori Banda koncerteken pedig megelevenednek a dalokhoz készített bábok és animációk is! Keressétek a közös kalandokat, és találjátok meg a bennetek élő Pizsamátort!

Forrás: Bookline