Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: világirodalom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: világirodalom. Összes bejegyzés megjelenítése

Találj rám! / André Aciman

A világszerte nagy népszerűségnek örvendő Szólíts a neveden szerzője visszatér csodásan összetett lelkű szereplőihez, hogy évtizedekkel első találkozásuk után tovább kutassa, vajon hány különféle alakban is jelenhet meg a szerelem.

Egyetlen közelmúltbeli regény sem beszélt olyan megrendítően a szerelem természetéről, mint André Aciman lenyűgöző könyve, a Szólíts a neveden. Legelső, 2007-es megjelenésekor Stacey D’Erasmo, a New York Times kritikusa „szerelmes levélnek, vallomásnak, különlegesen gyönyörű könyvnek” nevezte. Mintegy háromnegyedmillió eladott példány után pedig megszületett a később Oscar-díjjal is jutalmazott filmváltozat, amelyben Timothée Chalamet játszotta a kamasz Eliót, Armie Hammer pedig Olivert, a fiatal doktoranduszt, akivel egymásba szeretnek.

A Találj rám!-ban először Samuellel, Elio édesapjával találkozunk: épp látogatóba utazik Firenzéből Rómába a fiához, aki időközben sikeres zongoraművész lett. Egy fiatal nővel való véletlenszerű találkozása a vonaton fenekestül felforgatja az idős Sami terveit, örökre megváltoztatva életének hátralévő részét.

Nem sokkal ezután Elio Párizsba költözik, ahol ő maga is találkozik valakivel, Oliver pedig, aki időközben családos ember és főiskolai tanár lett Amerikában, hirtelen azon kapja magát, hogy szeretne visszalátogatni Európába.

Aciman érzékeny szerző, egyetlen rejtett rezdülés, az érzelmek egyetlen árnyalatnyi változása sem kerülheti el a figyelmét, hiszen ezekből áll össze a szenvedély. A Találj rám! visszatér az egyik legnagyszerűbb kortárs szerelmi regény világába, tovább feszegetve a kérdést, elmúlhat e valaha az igazi szerelem?

Forrás: Bookline

Izlandon nincsenek lepkék / Kätlin Kaldmaa

"lassan fedezd fel ezt a földet, ereszd el az érzékelést és minden gondolatodat, az egyetlen, amit érzel, ez a föld, ez a kopár, még ismeretlen föld, amely itt és most, az ujjaid és kezed és térded és lábujjaid és melled alatt ölt alakot. engedd, hogy ez a föld a vénáidba ivódjon, engedd, hogy ez a föld a hajadba nőjön, ébreszd fel a köveket, melyek az utadba kerülnek, tedd őket a még fel nem fedezett történelmed részévé, engedd, hogy ez a föld meghódítson, engedd, hogy ez a föld vezessen téged, nemlátót, legmélyebb jégszakadékaiba, legrejtettebb barlangjaiba, legszabadabb bérceire, melyek már évezredek óta vannak és várnak, hétköznapiak és megszokottak minden szem, minden érintés számára, a tiédet kivéve, mert te vagy az, akinek ezt a földet felfedezni rendeltetett."

Egy különleges sziget. Egy ház. Egy család. Egy egész évszázad.
A sziget kopár, gyönyörűséges és kiszámíthatatlan. A család időszámításának kezdőpontja a fjord partján álló fehér ház, melynek lakói nemzedékről nemzedékre szerelembe esnek, tengerre szállnak, járják a hegyeket, vágyakoznak, tűrnek, álmodoznak, hazavárnak, történeteket mesélnek és heringet sóznak. A kis halászfalu életét, miként az egész szigetét is, a föld, víz, levegő és tűz négyessége határozza meg.
A családi saga Jónsival és Gudrunnal, a ház építőivel kezdődik, s eljut egészen a 21. századig. A történet egyik főszereplője maga az óceán, amely ad és elvesz, összeköt és elválaszt, s a kérdésekre súlyos hullámokat görget válaszul.
A mélyen az izlandi hiedelemvilágban gyökerező, mágikus és meseszerű elemekben bővelkedő regény szálai egészen a görög mitológiáig vezetnek.

KÄTLIN KALDMAA (1970) költő, prózaíró, műfordító és irodalomkritikus, az észt PEN Club elnöke, a Nemzetközi PEN Club külügyi titkára. Ez idáig négy verseskötete, három prózakötete és három gyerekkönyve jelent meg. 2012-ben hazájában elnyerte az év legjobb novellájának járó Friedebert Tuglas díjat. Több mint nyolcvan műfordítás kötődik a nevéhez, olyan szerzőktől, mint Jeanette Winterson, Ali Smith, Michael Ondaatje és Gabriel García Márquez.
Sűrű szövésű írásaiban női sorsok bontakoznak ki végletekig csiszolt, költői nyelven. Szövegei rendkívül intenzívek, gyakran él szimbólumokkal és a mágikus realizmus eszközeivel. Izland a második otthona, bevallása szerint ott megy neki legjobban az írás.
Művei eddig egyebek mellett angol, arab, finn, izlandi és spanyol nyelven jelentek meg. Magyarul 2017-ben látott napvilágot egy válogatás a novelláiból Kätlin Kaldmaa breviárium címmel (Észt Intézet - Pluralica).

Forrás: Bookline

Életjel / J.R. dos Santos

A Kaliforniai Űrmegfigyelő-központ álmos nyugalmát hirtelen különös jelsorok zavarják meg, amelyekből a tudósok egy távoli világ üzenetére következtetnek. Nem sokkal ez után érkezik a hír, hogy a Nyilas csillagkép felől egy űrhajó közeledik a Föld felé. A tudósok kiszámítják, hogy az űrhajó a Földtől mintegy ötszáz kilométerre fog elhaladni.
Nemzetközi összefogás kezdődik az idegenekkel való találkozás megszervezésére, amelybe a Santos-regények főhősét, Tomás Noronha professzort és egy magyar asztrobiológust, Bozóki Emesét is bevonják. A portugál kriptológus és a földönkívüli életformák tanulmányozására szakosodott magyar tudós botcsinálta űrhajósként két katona, egy asztrofizikus és egy kínai matematikus kíséretében indul a NASA űrsiklóján a világűrbe. Utazásuk során azonban nemcsak a rájuk váró ismeretlennel kell megküzdeniük, hanem az Oroszország által felküldött űrhajóval is - ugyanis az oroszok nem bíznak az idegenek békés szándékaiban.
A portugál író, José Rodrigues dos Santos regényében a jelenben gyökerező, és talán a nem is olyan távoli jövő felé fordul: a mindvégig feszültséggel teli történetet a tudósok párbeszédei kísérik, melyek segítségével az olvasó megismerkedik a világegyetem, a Föld és az élet kialakulásának különböző elméleteivel, és azokkal a filozófiai, etikai kérdésekkel, amelyekkel egy idegen életformával való találkozás során az emberiség szembekerülne.
A távolból érkező űrhajó utasaival végül létrejön a találkozás, amely egy meglepő csavarral egészen másképpen alakul, mint ahogyan azt a jóhiszemű és bizakodó tudósok remélik. A történet meglepő lezárása a ránk, a földi életre váró esetleges jövőt is, már-már profetikus módon, előrevetíti.

Forrás: Bookline

Monszun Indiában / Julia Gregson

Oxfordshire, 1947. 

Kit Smallwood a második világháborúban nővérként dolgozott egy londoni kórházban, s egy trauma után egy kedves barátjuk, Daisy vidéki birtokán próbál édesanyjával újra talpra állni. Daisy éppen egy jótékonysági szervezetet létrehozásán dolgozik, mely az Indiában lévő Holdkő Szülőotthonba angol bábákat küld, a lány pedig segíti őt a munkájában. Kit itt találkozik Antóval, az indiai származású orvossal, aki Oxfordban járt egyetemre, s a birtokon töltött hónapok során szenvedélyes szerelem alakul ki közöttük. Ám a lány anyja, aki élete nagy részét azzal töltötte, hogy fájdalmas múltját eltitkolja, eltökélten ellenzi a kapcsolatukat. Anto hagyománytisztelő családja pedig természetesen azt akarja, hogy fiuk indiai lányt vegyen feleségül. Emiatt, mikor az ifjú pár Anto szülőhazájába költözik, Kit élete feszültségekkel terhelt, de a szülőotthonban végzett munkája lefoglalja és boldoggá teszi.Kit próbál élete minden területén helytállni, s boldogan élni Antóval, azonban váratlanul minden összeomlik körülötte, és hamarosan élete legnagyobb kihívásával kell megküzdenie. Gyorsan változó világukban mindkettőjüknek szembe kell nézniük az újonnan függetlenné vált, identitását kereső, feszültségekkel teli, ám mélyen hagyománytisztelő indiai emberekkel.Titkokkal terhelt, egzotikus történet az otthon fontosságáról, a családi biztonságról, a frusztrációkról és arról, hogy milyen messzire megyünk el azokért, akiket szeretünk.

Forrás: Bookline

Szamurájok hajnala / Jamagucsi Szangó

Japán, 1180 - a Tairák és a korábban vesztes, rivális Minamoto-klán hatalomért folyó harca újabb szakaszához ér: kirobban a polgárháború. A Minamotók zseniális hadvezére, Josicune csatáról csatára halad a célja felé. 

Időközben a Minamotók pártján álló Jamagata család férfi tagjait elárulják és lemészárolják. A rajtaütésben súlyosan megsebesül Koicsi is, akit ájultan ragad magával a lova. Miután magához tér, semmire, még önnön kilétére sem emlékezik. Jumedzsi ('Álomember') néven csatlakozik Josicune seregéhez, és nem is sejti, hogy nem csak álruhát öltött édesanyja, de az ellenség is keresi. 

Hogyan zárul az öt évig tartó polgárháború? Vajon sikerül-e a gőgös Tairákat elűzni a trón környékéről? Bosszút tud-e állni Jumedzsi családja elárulóján? Minderre választ kapunk Jamagucsi Szango fordulatokban gazdag regényében, amely abban a kevésbé ismert korban játszódik, amikor a szamurájok színre léptek Japán történelmében. 

A nagysikerű Tokugava és a japán történelem kedvelőinek kihagyhatatlan olvasmány!

Forrás: Bookline

A hableány és Mr. Hancock / Imogen Hermes Gowar

1785 szeptemberében egy este türelmetlen kopogtatás hallatszik Jonah Hancock, a kereskedő ajtaján. Egyik hajóskapitánya toporog a küszöbön, miután eladta Jonah hajóját egy hableányért. 
A hír végigsöpör a dokkokon, kávéházakon, szalonokon és bordélyokon, minden áldott lélek Mr. Hancock csodálatos teremtményét akarja látni. A hableány érkezése kizökkenti a kereskedőt a hétköznapok világából, és a legelőkelőbb körökbe kínál számára belépőt. Így ismerkedik meg egy pazar estélyen Angelica Neallel, a neves kurtizánnal, s egyben a legvonzóbb asszonnyal, akit valaha látott... A találkozásuk mindkettőjük életét veszedelmes, új vizekre sodorja. Vajon képesek lesznek-e megküzdeni a sellőknek tulajdonított, pusztító erők hatalmával? 

Imogen Hermes Gowar régészetet, antropológiát, művészettörténetet és kreatív írást tanult. London délkeleti negyedében él, azon a környéken, ahol A sellő és Mrs. Hancock története is játszódik. Ez az első regénye. 

Sunday Times bestseller 

WOMEN'S FICTION PRIZE - rövid lista 
Desmond Elliott Prize 2018 - jelölés 

Sellők, madamok és intrika Londonban az 1780-as években: egyszerűen briliáns cselekmény. Nem lepne meg, ha ez a könyv lenne a 2018-as év Az essexi kígyója. - The Pool 

Imogen Hermes Gowarból pillanatok alatt sztáríró lesz. - Sunday Times

Forrás: Bookline

Életed üzlete / Fredrick Backman

Az ember, akit Ovénak hívnak szerzőjének új könyve! 


"Azon az éjszakán, amikor ezt írtam, arra gondoltam, mi történik velünk, mikor családot alapítunk, és megszűnünk a legfontosabb személynek lenni a saját életünkben. Azon merengtem, mi lenne igazán önzetlen cselekedet. Mérlegeltem, kiért lennék kész meghalni, és kiért adnám oda az egész életemet. És hogy valójában mi is a kettő között a különbség."

Forrás: Bookline

Hallgasd a szél dalát - Flipper 1973 / Murakami Haruki

A két kisregény elbeszélője 1978 áprilisában egy derűs nap délutánján épp baseballmeccset nézett a tokiói Dzsingú stadionban, amikor a pillanat hatása alatt megérett benne az elhatározás, hogy regényíró lesz. És így is lett, eljött az ideje, hogy elmesélje egy nyolc évvel korábbi nyár történetét. Saját történetét a 21 éves, nevesincs egyetemista fiúról, Patkány nevű barátjáról, akivel J bárjában nyugati jazz zenére nyakalták a sört. Meg a japán diákmozgalmakról, a kapcsolatok közötti botladozásokról, veszteségekről, sérelmekről. A lányról, aki lemondott az életről, a lányról, aki nem csak azért különleges, mert hiányzik egy ujja, hanem mert ha egyedül van, különféle hangok szólongatják. Aztán szexről, szexuális merengésekről, Szenvedélyekről, a flipperről meg az újrajátszásról. 
Murakami két kisregénye már magában rejt mindent, ami a kiforrott művekre jellemző. Ebből a két írásból bomlik ki aztán a Birkakergető nagy kaland, amely a szerző számára is meggyőző erővel bizonyította, hogy 1978-ban valóban regényíró született

A vágyakozás kora / Arthur Koestler

"Párizs, az 1950-es évek derekán - itt és ekkor játszódik Arthur Koestler regénye. A fény városára a totalitárius diktatúra fenyegető árnyéka borul. A veszély egyre közelibb, és minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy mi történik majd, ha végül bekövetkezik a katasztrófa. Csak maroknyian készek a küzdelemre; a többieket megbénítja a félelem, a beteges gyűlölet, a cinizmus, a reménytelenség vagy a jámbor és botor optimizmus. 
"Koestler bemutatja, miképpen mond csődöt a hagyományos nyugati kommunikáció a totalitárius propagandagépezettel szemben. Ha a Nyugat a puszta védekezésre szorítkozik a rágalmak ellen, amikor azok már beszivárogtak a köztudatba, és megtették hatásos munkájukat, akkor önmagát ítéli vesztésre; rosszabb esetben háborúk, enyhébb változatban választások dőlnek el azon, hogy milyen kommunikációs stratégiát tudnak előállítani a politikai versenytársak. A totalitárius rendszerek többé-kevésbé finomítva, tudatosan alkalmazzák a megtámadás, a védekezésre kényszerítés, a féligazságok terjesztésének és az azok igazságokként való megvillantásának módszereit. S ahol nincsen erős beágyazottságuk a polgári értékeknek, ott nagyobb esélye van a győzelemre annak, aki gátlástalan - ezen a téren a demokráciák mindig hátrányban lesznek a totalitárius rendszerekkel szemben. 
Ez a mű nem csak rendkívül bátor politikai mondandói miatt lebilincselő. Nem csak az izgalmas dialógusok egész sorozata miatt, amelyekben ott lélegzik a háború utáni nemzedékek teljes kiábrándultsága. A regény nagyszerűségét a belső pszichológia tökéletessége is adja. 
A mű méltatói nem felejtenek el rámutatni arra, hogy noha kulcsregényről nem beszélhetünk, bizonyos szereplők megformálásakor Koestler ismert hírességeket használt föl modellként. Szabadon garázdálkodott a jellemek és viselkedések túlságosan is gazdag tárházában, szétszabdalt bármit, és összevegyítette bármivel. Több mint félszáz év telt el a regény megírása óta; a mai olvasó számára Sartre, Beauvoir vagy Camus alakja a maga fizikai valóságában már eltávolodott, ők már félklasszikussá vált irodalom- vagy filozófiatörténeti személyiségek. 
A vágyakozás kora talán a legjobb Koestler-regény, egyesek szerint erőteljesebb, mint a Sötétség délben; hihetetlen erővel mutat meg egy kort, a hitvesztések máig tartó korát. Egy érett és pallérozott elme birkózik a korszak leggyötrelmesebb és legfelkavaróbb kérdésével; az emberi érzelmek tükrében tárja az olvasó elé a totális diktatúra fenyegetésével való szembeszállás alig elviselhető terhének gyötrelmeit."

Forrás: Bookline

A bánat cseppje / Iskender Pala

Tudta-e, hogy a tulipán valamikor felbecsülhetetlen értéket képviselt és hogy valójában honnan származik, vagy hogy sok-sok pénzt és életet követelt, mire elterjedt?


Két szerelem története a XVIII. században, ami a Tulipánkorszak utolsó éveibe repíti az olvasót. A tulipán, mint a kiváltságosság szimbóluma népszerűvé vált az oszmán előkelőségek körében, és ez az a korszak, amikor Európa határait újra rajzolták.

Izgalmas, több szálon futó és sodró lendületű történet két szerelmes fiatalról, Sólyomról és Juszufról, akik megkísérlik megoldani egy brutális gyilkosság rejtélyét és visszaszerezni a felbecsülhetetlen értékű tulipánhagymát.

Az író bemutatja a szultáni palotában zajló életet, a misztikus dervis kolostorokat. Magával ragadó képet fest egy hanyatló birodalomról, és annak mégis tündöklő fővárosáról Isztambulról egy olyan korszakban, amikor még az egész világ lenyűgözve bámulta e nagyváros katonai erejét, valamint művészi alkotásait.

Feltárulnak előttünk a virágkertészek titkai, megismerjük, milyen eredeti módon kezelték az őrülteket, láthatjuk a börtönök kínkamráit és az alkimisták műhelyeit, de tanúi lehetünk annak is, ahogy a janicsárok és az összeesküvők a lázadókkal a kávézók és a gőzfürdők homályában szövik terveiket.

Iskender Pala a kortárs török irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. A Halál Babilonban, szerelem Isztambulban című regénye több százezer példányban kelt el és számos elismerést kapott.

Egyetlen gyermek / Rhlannon Navin

Aki kedveli Jodi Picoult írásait, annak felejthetetlen élményt nyújt ez a káprázatos bemutatkozó regény, amely egy hatéves kisfiú szemszögén keresztül mesél a gyógyulásról, a családról és a gyerekek kivételes bölcsességéről. Arra figyelmeztet bennünket, hogy néha a legkisebb testben lakozik a legnagyobb szív, és a legvékonyabb hang a legerősebb. Az elsős Zach Taylor osztálytársaival és a tanárnőjével a gardróbszekrénybe préselődve hallgatja az iskola folyosóján eldördülő lövéseket. Az épületbe behatoló fegyveres tizenkilenc áldozatot szed. A szűk kis közösség élete soha többé nem lesz ugyanaz. Miközben anyja pert fontolgat - az ámokfutó szülei ellen, hiszen őket hibáztatja fiuk tette miatt -, Zach visszavonul szupertitkos búvóhelyére, elmerül a könyvek világában, és nekivág lebilincselő utazásának a gyógyulás és a megbocsátás felé. Rá akarja vezetni a környezetében élő felnőtteket a szeretet és együttérzés egyetemes igazságaira, hogy túljuthassanak életük legsötétebb óráin.

Forrás: Bookline

4 3 2 1 / Paul Auster

"A világ sosem lehet több a világ töredékénél, mert a valóságban benne van az, ami megtörténhetett volna, de nem történt."

Mi lenne, ha másképp döntenénk, és a dolgok másképpen alakulnának? Az ember életében sokszor felmerül ez a banális, de nagy horderejű kérdés, és erre épül fel ez a nagy ívű regény. A kiindulópont 1947. március 3., New Jersey-ben orosz-zsidó származású szülők gyerekeként megszületik Archie Ferguson, pontosabban négy Archie Ferguson, akiknek az élete fokozatosan eltávolodik egymástól. A négy Archie nagyon hasonló - a testi adottságuk, az érdeklődésük, a sportszeretetük -, ám a sorsukat másfelé terelik a véletlenek, azaz a jó vagy balszerencse, a saját döntéseik és az emberekkel-környezettel való kapcsolatuk.

A regény négy különböző szemszögből mutatja be Archie viszonyát a szüleivel, a barátaival és szerelmeivel, felvonultatva az érzelmek széles, olykor mégis elégtelen skáláját. Az emberi kapcsolatok okos és szellemes ábrázolása mellett az Amerikát, sőt a világot megrengető történelmi események is hullámot vetnek a történetszálakban.

Auster új regénye egyedi fejlődésregény, eddigi legötletgazdagabb és legalaposabban megszerkesztett műve. Szenvedélyes realizmus jellemzi, valamint heves érdeklődés a történelem és maga az élet iránt. A 4 3 2 1 egy nagy író életművének koronája.

Forrás: Bookline

Tűzszekerek / William J. Weatherby

Az 1924-es párizsi olimpián részt vevő angol atlétacsapat történetét ismerhetjük meg a regényből. Egyikük, a zsidó származású Harold Abrahams mindent feláldoz azért, hogy egy előítéletek uralta világban megmutassa, nem a származás számít. Versenytársa, a skót evangélikus családból származó Eric Liddell úgy érzi, kötelessége, hogy kamatoztassa azt a tehetséget, amit Istentől kapott. Mindketten nemes célért küzdenek. Mindketten a végsőkig elszántak. Mindketten olimpiai aranyra vágynak. De csak egy álom válhat valóra. Minden brit atléta, legyen angol vagy skót, fusson a társadalomért, Isten dicsőségére vagy csak saját magáért – mint a hobbiból gátfutó Lord Andrew Lindsay –, mind ugyanabban a fehér mezben vannak, mindnek ugyanúgy peregnek a másodpercek. Végül mind a hárman elérik céljukat, de más-más úton.

A Tűzszekerek 1981-ben Oscar-díjat nyert a legjobb film, a legjobb forgatókönyv, a legjobb filmzene (Vangelis) és a legjobb díszlet kategóriájában. W. J. Weatherby regényét magyarul először olvashatja az olvasóközönség.

Forrás: Bookline

Frida füveskönyve / Francisco G. Haghenbeck

"Merj élni, meghalni bárki tud!"
Frida Kahlo, a később világszerte ismert és rajongásig kedvelt festő tizenhét éves korában tragikus balesetet szenved. Magyar
származású édesapja, indián dajkája és a lánytestvérei bármit megadnának az életéért, és Frida is vissza akar térni a túlvilágról
kamasz szerelméhez. Végül a lány egyezséget köt a Halállal, és ettől kezdve minden évben áldozatot kell bemutatnia. Az áldozati ételek receptjeit, ahogyan az élete legfőbb eseményeihez kötődő többi ízt is, Frida egy kis fekete füzetbe jegyzi le...
Egy asszony féktelen élni akarása, lenyűgöző művészi kreativitása és szenvedélyekkel teli házassága a színpompás, ugyanakkor kegyetlen Mexikóban – Frida füveskönyve egy mágikus elemekkel tarkított, hiteles dokumentumokból építkező, magával ragadó regény a festő életéről és egy könyvről, amely elképesztő titkokat rejt.
Francisco Haghenbeck mexikói író a legkülönbözőbb műfajokban alkotott a forgatókönyvektől kezdve a képregényeken keresztül a politikai beszédekig.
Frida Khalóról szóló regényét számos nyelvre lefordították és 2009-ben elnyerte az egyik legrangosabb latin-amerikai irodalmi díjat.


Forrás: Bookline

Bíborszín / Alice Walker

Alice Walker 1982-ben megjelent Pulitzer-díjas, Steven Spielberg által 1987-ben megfilmesített levélregényének üzenete időn és téren átívelő. A túlélés legelemibb, örök érvényű szabályára tanítja meg az olvasót: soha ne add fel!
A történet főhőse, az afroamerikai gettó patriarchális, szexista szabályainak fogságában vergődő Celie a kiúttalanságból kezdetben a spiritualitás világában próbál megnyugvást és feloldozást keresni. Az események sodrában azonban két szeretett nő hatására fokozatosan felismeri az egyház fehér férfiak által uralt álszent, képmutató világát. Ráébred, hogy az emberi lét értelmét nem kizárólag a túlvilágban, hanem esetleg a jelenben is érdemes megtalálni. Celine emberi, női, szexuális és kreatív öntudatra ébredése izgalmas és megrázó olvasmány. Walker klasszikusa biztos iránytűt ad mindazok kezébe, akik úgy érzik, hogy reménytelennek tűnő helyzetükből nem találják a kiutat. 
A mű 1987-ben Kedves Jóisten címen jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában.
"Akárhogy is, mongya, tudod, hogy van. Felteszel magadnak egy kérdést, tizenöt lesz belőlle. Kesztem tünődni minek is nekünk a szerelem. Minek szenvedünk. (...) Aszt gondolom, azért vagyunk itt, hogy tünődjünk. Hogy kérdezzünk. És hogy miközbe tünődünk a nagy dolgokról és kérdezősködünk a nagy dolgokról, tanulunk a kicsinyekről, amúgy átabotába. De soha se tudd meg többet a nagy dolgokról mint amennyivel kiindultál. Minél többet tünődök, annál jobban szeretek, mongya."

Ez a csodák könyve, durva nyelvezete és nehéz sorsú szereplői ellenére is. Tanúságtétel a szeretet ereje mellett. És amellett is, hogy mindannyiunknak ugyanolyan jogunk van az életre. Bármit is gondoljanak rólunk a többiek. 
Karafiáth Orsolya

Forrás: Bookline

A lassúság felfedezése / Sten Nadolny

John Franklin gyermekkori álma, hogy tengerész lesz, noha látszólag teljesen alkalmatlan erre a hivatásra: lassú észjárású, vontatott és szaggatott beszédű, mozgása nehézkes, akadozó, mintha csak lemaradt volna a fejlődésben. John hátrányos adottságai azonban rendkívüli képességeket rejtenek: az események részleteit bárki másnál jobban megragadja, mintha csak lassítva látná a folyamatokat. Ha egyszer megtanult valamit, örökre megjegyzi. Franklin jelentkezik a haditengerészethez, ott találjuk a koppenhágai és a trafalgari csatában. A kaotikus, számára alig-alig áttekinthető harci cselekmények gyors változásait, a szörnyűségeket szinte nagy felbontásban látja, és ez egész életére pacifistává teszi. "Mindenki a jó oldalon akar állni. Csakhogy a csatában nincs bizonyosság, ki van a jó oldalon. Különben is, halállal semmit sem lehet hitelt érdemlően bizonyítani." John békés felfedezőutakról álmodozik, meg akarja találni a híres Északnyugati-átjárót.

A lassúság felfedezése egyszerre fejlődésregény, egy kalandos életű felfedező élettörténete, az ipari forradalom korának színes tablója. A híres sarkkutató, John Franklin (1786-1847) fiktív elemekkel átszőtt életrajza finom árnyalatokkal megfestett remekmű a pillanat megéléséről; túlhajszolt korunk kritikája, amelyben a lassúság, mint egyfajta életfilozófia, új tartalmat és értelmet nyer.

Sten Nadolny regénye az elmúlt évek során a kortárs német irodalom modern klasszikusává vált. Jelentős sikerét jelzi, hogy 24 nyelvre fordították le, és több mint 1,7 millió példányban kelt el.

***

"Csak az lehet bizonyos a dolgában, aki maga is maradandó, mint a csillagok, a hegyek vagy a tenger. Nekik pedig nincs rá szavuk, hogy elmondják, amit hosszú létükből fakadóan tudnak. Ebben a kérdésben, vélte John, nagyobb a szabadság, mint amennyi kívánatos volna. Lehet ugyan helyesen cselekedni, de bármikor előfordulhat, hogy azt mások mind helytelennek tartják. És nem kizárt, hogy nekik van igazuk."

***

"Nem kerülhetjük meg, hogy Nadolny törekvéseit össze ne kapcsoljuk Peter Handke műveivel. Talán egyszer közmegegyezés lesz abban a kérdésben, hogy a leglényegesebb, amit Handke bevezetett a kortárs irodalomban, a lassúság tanulmányozása volt. [...] Ezen a ponton kapcsolódik a handkei lazasághoz Nadolny új regénye. Ami a lassúságot illeti, ez a legfontosabb könyv az immár legendás A rövid levél és a hosszú búcsú óta."
DER SPIEGEL

"Gyönyörű regény az időről."

CORRIERE DELLA SERA

"Nadolny valami egészen bámulatos dolgot vitt véghez: megszabadította a lassúságot barátságtalan arculatától. Könyve történelmi tabló, egy a tengereket járó különc felfedező regénye és szerelmi történet egyszerre; de ez a sokféleség illik hozzá."
FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG

"Egyike korunk legmegindítóbb regényeinek."
EL PAÍS

"Sten Nadolny életrajzi regényének koncepciója az, hogy mint egy lassított felvételen megmutassa, [...] miként tud Franklin a lassúságából erényt kovácsolni, miként állítja azt az együttérzés, az öröm és az emberiesség szolgálatába, miközben kora vadul forrong körülötte a birodalom és a műszaki haladás mámorában."
THE NEW YORK TIMES

"Színes és meglepetésekben bővelkedő mű, Sten Nadolny élete regénye..."
THE WASHINGTON POST

Text / Dmitry Glukhovsky

Az okostelefon lassan a mindenünk: személyiségünk menedéke, lelkünk nagyfelbontású tükre, emlékeink szabadon bővíthető tárháza. Bizalmas vallomásaink és kisebb-nagyobb hazugságaink, örömeink és sérelmeink megbízhatónak vélt őrzője, amelynek nemcsak arról van tudomása, hogy az adott pillanatban hol tartózkodunk a térképen, hanem arról is, hol tartunk épp személyes kapcsolatainkban vagy karrierünkben. Ám miközben mobilunk egyfajta megnyugtató biztonságérzetet nyújt, egyúttal nagymértékű kiszolgáltatottságot is magában rejt - ha elveszítjük, egész privát életünk kerülhet illetéktelen kezekbe.
Miután hét évet töltött ártatlanul börtönben, Ilja hazatér, hogy újra felfedezze magának Moszkvát - zsebében egy rendőr százados kalandos körülmények között megszerzett iPhone-jával. Ennek segítségével próbál tájékozódni az időközben idegenné lett városban, eligazodni a korrupt rendőrök és nehézsúlyú maffiózók sötét üzelmeiben, választani bosszú és megbocsátás között. Mindeközben egyre mélyebbre merül a telefonban talált képekben, videókban és üzenetekben - mivel sajátjától megfosztották, másvalaki kölcsönvett életét kezdi el élni. Fordulatokkal és tragédiákkal teli története egyszerre illúziómentes látlelet napjaink Oroszországáról, valamint sodró lendületű thriller, amely XXI. századi díszletek között eleveníti fel az orosz klasszikusok nagy történelmi és lélektani dilemmáit. Felesleges bűnök és hiábavaló bűnhődések magával ragadó, elgondolkodtató krónikája.

Dmitry Glukhovsky (sz. 1979) az új orosz irodalom világszerte népszerű szerzője. Bemutatkozó regénye, a világvége utáni Moszkva földalattijában játszódó Metró 2033 számos országban bestseller lett. Posztapokaliptikus sikerkönyvét később trilógiává bővítette (Metró 2034 és 2035), de írt történelmi kalandregényt (Szürkület), nagyszabású negatív utópiát (Futu.re) és sci-fi elemekkel átszőtt szatirikus elbeszéléskötetet (Orosz népellenes mesék) is.

Forrás: Bookline

Az oktalan filozófus / Laurent Gounelle

"Bár ez a történet a világ másik végén játszódik, mégis rólunk, a társadalmunkról szól, ami akaratunk ellenére meghatározza a lelkünket és az életmódunkat. Szerettem volna arra sarkallni mindenkit, hogy vizsgálja meg a saját lelkiismeretét, és merje feltenni magának a kérdést: valóban ezt akarjuk?" - Laurent Gounelle.

Kevés olyan szórakoztató "tanmese" születik manapság, mint az a regény, amelyet az olvasó a kezében tart. Ebben szerepet játszik az is, hogy a szerző francia; habitusában az életigenlés, a pozitív szemlélet a főszereplő.

Még akkor is, ha a cselekmény egy tragédiával indul: az amerikai filozófia professzor újságíró feleségét megölik Amazóniában. A férfi előbb letargiába esik, majd bosszút esküszik azon indián törzs ellen, akik vélhetően elkövették a rituális gyilkosságot. Zsoldosokat fogad, és...

... innentől akár egy Avatar-szerű kalandregényként is folytatódhatna a cselekmény, de ezen is tud csavarni még egyet: a hadviselés ezúttal nem fegyverekkel zajlik, hanem a civilizáció "vívmányainak" ráerőltetésével a szinte kőkorszaki egyszerűségben és a természettel való harmóniában élő indiánokra.

Igazi emberkísérlet zajlik a szemünk láttára, melynek hátborzongató eseményeit éppúgy izgalommal követjük végig, mint amilyen szorongással drukkolunk a megtámadott őslakosoknak és a lassan minden titokra fényt derítő professzornak, hogy megbékéljenek egymással. Ahogy egyikük fogalmaz:

"Ne feledd: a titok a szeretet. Szeresd az életedet, ne kívánj semmit, amid nincs, és megízlelheted az istenek derűjét. És ha sikerül megszeretned mindent, ami körülötted van, saját magadat, és mindenkit, akivel csak találkozol, akkor nemcsak az istenek derűjét ízlelheted meg, de megosztják veled az eksztázisukat is."

Okos és szenvedélyes üzenet az emberiségnek, hogy még nem késő visszatérni a gyökereinkhez.

Forrás: Bookline

Egy tenyér, ha tapsol / Richard Flanagan

Tasmania egyik távoli felföldjén egy vízi erőmű építésénél dolgozik Bojan Buloh, aki azért hozta ide a családját előbb Szlovéniából, a II. világháború utáni nyomorból, majd a menekülttáborból, hogy új életet kezdjenek. Egy éjjel Bojan felesége eltűnik a hóviharban, és sosem tér vissza. Bojan egyedül gondoskodik a hároméves lányukról, Sonjáról, és itallal űzi el démonait. A lány kamaszkorában szintén elmegy otthonról, ám harmincöt évvel később visszatér Tasmaniába apjához, akit az európai háború és későbbi borzalmak emlékei kísértenek. Amikor a múlt árnyai egyre erőszakosabban nyomulnak be a jelenbe, Sonja és Bojan sivár élete örökre megváltozik.
Az Egy tenyér, ha tapsol a régi világ barbarizmusáról, az új haza könyörtelenségéről és azoknak a sorsáról szól, akik a reménytelenségben a szeretet erejével próbálják megváltani önmagukat.

Richard Flanagan 1961-ben született Tasmaniában. A Keskeny út északra című regényével 2014-ben elnyerte a Man Booker-díjat. Az Egy tenyér, ha tapsol a második regénye, amely 1997-ben jelent meg.

Forrás: Bookline

Októberi vidék / Ray Bradbury

Ray Bradbury, a sci-fi egyik legnagyobb alakja és a novella amerikai mestere már a korai írásaival híveket szerzett magának olvasók és kritikusok között egyaránt, ám aki elsősorban a Marsbéli krónikákról vagy a Fahrenheit 451-ről ismeri, azt ebben a kötetben meglepetés érheti.

Egy festői mexikói faluban a halál csupán turistalátványosság.
Egy város alatti városban megfulladt szeretők csendben ismét egymáséi lehetnek.
Egy karnevállal utazó kis ember legédesebb vágya napról napra beteljesedik.
Egy beteg fiúnak a hűséges kutyája az egyetlen kapcsolata a külvilággal. És a túlvilággal.

Ez a tizenkilenc borzongató és baljós novella Ray Bradbury másik arcát mutatja meg. Azt az írót, aki kíváncsi az élet és a fantázia sötét oldalára, aki ragyogóan megragadja a világ őrültségének, zűrzavarának és akadályainak lényegét. Az Októberi vidék karakterei élnek, álmodnak, dolgoznak majd meghalnak - és néha ismét élnek, csak hogy felfedezzék, bár gyakran túl későn, hogy az embernek magas árat kell fizetnie azért, hogy valahova tartozhasson.

Forrás: Bookline