Szilágyi Örzsébet e-mailjét megírta / Lackfi János, Vörös István

Ez a kötet a magyar irodalom legismertebb verseit és azok átiratait tartalmazza. A kortárs irodalom kétszemélyes száguldó kommandója, a Lackfi János-Vörös István duó az Apám kakasa gyerekversátiratainak sikere után rávetette magát gimnáziumi kedvenceinkre meg nemkedvenceinkre, és az Ómagyar Mária-siralomtól az Erőltetett menetig maivá formálták a magyar irodalom legnagyobb verseit. Hány diák ismétli sziszegve, hogy tiszta szívvel betör, ha kell, embert is öl? Hányan ábrándoznak arról, hogy Párizsban járt az ősz? Hányan sóhajtják, hogy ez a sok szépség, mondd, mire való? Hányan viccelődünk vele, hogy isa, por és homou vogymuk, ez a három?
A vadonatúj versvariációk kicsit másról szólnak. Arról, hogy Isten áldd meg a magyart belső széthúzással. Vagy hogy na, srácok, még mi van széles e suliban szebb dolog az tornánál? Vagy hogy a tanárok idegére rámegyünk, rámegyünk, mert nincsen többé már agyunk. Vagy hogy megöl a dinófejű nagyúr. Vagy hogy Csaba bácsi nagy titokban a portfólióját mossa. Vagy hogy süvölt a tornéjdó a sztormi szkáj alatt. Vagy hogy lökött bulizásnak áldott szép ideje!
Röpdösnek a poénok, de nem csak ez a lényeg. Hanem hogy gúnyosan, merengve, örvendezve, mérgelődve, viccesen ámulhatunk rá közös dolgainkra, csapatépítő tréningre és budai büdösvízre, eltévedt zombira és hajnali gyilkosságra, sulibulira és világvégére. Életre, halálra.

Forrás: Bookline

Új szelek fújnak / Gál Zsuzsa sámánnő

Verseskötetem az Új szelek fújnak a szívemből született, intuitíven írtam. A könyv forrása a Szív Agyam volt. Én úgy hiszem, hogy egy magasabb rezgésű dimenzióból "csomagként" kaptam minden verset, majd "kibontottam" őket, s leírtam. A versek némelyike a hajnali órákban érkezett. Mások étkezés közben, megint mások tanítás, illetve terápiás kezelések alkalmával. Amelyiket nem írtam le, nem "bontottam ki" azonnal, azok elvesztek. Verseim a nyitott szívű, tanulni vágyó olvasókhoz szólnak.


A szerző gondolatai

Félvilág - Büki attila

a Biblia hátlapján
őseim négyjegyű számok
márciusi-madár-zöldek
október-fehérek
s befagyottak
mint a csillagos vályúk

“Hat rövid sor, mindössze tizenhét szó: ez a kezdet kezdete. Kettős értelemben is… Akinek úgy tetszik, akár az eleve elrendeltetettséget is kiolvashatja belőle: a költő sorsa már születése előtt megpecsételtetett. Olvasója válogatja persze, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a szóban forgó vers mindenkiben ugyanezt a képzetet ébreszti. Büki Attila tudniillik korántsem egyértelmű költő. Sorainak jelentése az olvasói képzettársításon is múlik. Tegyük rögtön hozzá: nagyon is sajátos képzettársításon, amelynek egyaránt fontos eleme a zeneiség és a festőiség, A “márciusi- madár-zöldek lüktetése mögött például nem nehéz fölfedezni az élet tavaszi fogantatását, a felröppenést, a repülésnek az ívét, “október-fehér” ívét. A mindebben megnyilvánuló festőiség rendkívül érzékletes színei szemet gyönyörkődtetőek, sőt – s ez talán a legjellemzőbb rájuk – értelmi kisugárzásuk van.” (Veszprémi Miklós író, 1986.)

Szóvihar / Lackfi János

A vers véresen komoly játék. Lackfi János Kosztolányi és Weöres szellemében bukfencezik a szavakkal, szárnyat igéz rájuk, röpteti őket. Amit csinál, nem csak bot és vászon, hanem bizony zászló, rajta az élet címere. Tolla alól kikerül fogyókúra-sanzon, radiátor-keringő, hátborzongató madrigál, Skoda-dal, útszéli ballada, lángoló szabadvers, virtuóz Énekek Éneke-változat, elégia a villamosgarázsról, rongyszőnyeg közmondásokból, meditáció öt pár kínai zokniról (együtt olcsóbb). A vers a legjobb utazási iroda. Elröpít ezer kilométerekre, ezer évekre, szinte szédülünk. Látjuk, ahogy egy kéz leírja az Ómagyar Mária-siralom sorait. Ahogy komoly szakik suvickolják a csillagokat, nehogy már hiába fizessük a fényreklámot. Ahogy a Szent Dénes-templom kriptájában márványkirályok alszanak. Ahogy a költészet nudista strandján a napkorongot használják gumilabdának. Ahogy az égbolt húslevesében járókelők úszkálnak, mint cupákok. Ahogy a szerelmesek egymás testéről eszik le a mazsolát. Ahogy a gyerekek zsivány tekintetükkel felrobbantják a világot. Egy irodalmi estre várva valaki így szólt a mellette ülőhöz: Tudod miért akartam eljönni? Mert ez a Lackfi olyan mostani költő. Mostani és mindenkori.

Lackfi János író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász. Harmincnál több kötet. Fele gyerekeknek, fele felnőtteknek. Fele vers, fele próza. Harmincnál több kötetnyi műfordítás franciából. Tizenhét év tanítás az egyetemen. Évi száznál is több fellépés. Sok-sok dalszöveg, dráma, tárca, esszé, glossza, ezer aprócikk. József Attila-díjas, Prima Primissima-díjas. 1971-ben született Budapesten, jelenleg Zsámbékon él feleségével és hat gyermekével. Van két unokája.

A költészetben avval érhető el a legnagyobb hatás, ha a költőnek sikerül olvasóját meglepni valami ismerttel.
Ivo Andrić

Forrás: Bookline

Véred a vers / Fazekas István

Százhalombattai Hírtükör Online

A vers szórakoztat és gyönyörködtet, de hiszek abban, hogy tett is. Meg kell mozdítania az olvasót, emlékeztetnie kell, hogy aki szépségre született, az ezt az eszményt sosem adhatja fel." Ne tűrd! – ezzel az ars poeticaként kiemelt rövid költeménnyel kezdődik Fazekas István Váci Mihály- és Jókai-díjas szerző könyvhétre megjelent válogatáskötete.

Az idén ötven éves és hamarosan négygyermekes családapává váló százhalombattai író, költő, műfordító válogatott verseit Serfőző Simon, az egykori mentor adta ki a Felsőmagyarország Kiadó gondozásában.  A Kossuth- és József Attila-díjas költővel még a miskolci egyetemi évek alatt ismerkedett meg Fazekas István, akinek joghallgatóként a Napjaink folyóiratban jelentek meg versei Serfőző szerkesztésében. Az első kötetét is ő adta ki Harangok és kereplők címmel. A mostani sorrendben a tizenkettedik, a gyerekversek kivételével Fazekas valamennyi alkotói korszakából találunk benne verset, és helyet kaptak a legújabbak is.  

A "Véred a vers" címválasztás többrétegű szimbolikára utal. A tematika véráramként viszi magával mindazt, ami a szerzőben a legnagyobb belső feszültséget okozta az elmúlt években – reakció a gazságra, filozófiai rácsodálkozás a világra, Istennel való párbeszéd és a szerelem tisztasága, amely "az úr lángja".

"Az ember élete Istentől ered és Istenhez tér vissza. Aki az életet bántja, Isten ellen vétkezik. Egyre inkább megszilárdul bennem a felfogás, hogy a műalkotás a Teremtőtől ered és rá mutat, és ezt figyelem meg azoknál az alkotóknál is, akik azt mondják, hogy nem hisznek."

Magyarok vagy egyetemesek, közéletiek vagy inkább magánéletiek ezek a versek? Szerzőjük magyarnak született, magyarul gondolkozik és érez, de alapvető emberi kérdéseket és válaszokat fogalmaz meg. "Vannak közéleti verseim, de mindössze annyiban azok, hogy a szülőföld szeretetéhez kapcsolódnak."       

A kötet címében is megjelenő "véred a vers, s vers a véred" sor jelentése utal az életre, a jellemre, az indulatra, a gondolkodásmódra, de a megtisztulásra is. "Sokszor áldozatra van szükség a tovább lépéshez, mert ahogyan Jónás mondja Babitsnál: nincs mód nem menni oda, ahová te küldtél."

A kötetet nemcsak a végső igazsághoz, mint szívhez véráramként vezető sokszínű tematika, hanem a műfaji kiérleltség és gazdagság is meghatározza. Mai nyelven, a mai emberhez szólnak a klasszikus, időmértékes formák és a parafrázisok is. "Csak ring, csak reng az örök csónak,/csillagok völgye tág öböl,/hol madár se járt, ott kötünk ki./Síromon fejfám tündököl."

A könyv borítóját S. Horváth Ildikó Szent György metszete illusztrálja, az ajánlást Petrőczi Éva József Attila-díjas költő, az utószót Bakonyi István irodalomtörténész írta.

 Czifrik Katalin

Véred a vers - válogatáskötet / Fazekas István

2017-06-07 - "A vers szórakoztat és gyönyörködtet, de hiszek abban, hogy tett is. Meg kell mozdítania az olvasót, emlékeztetnie kell, hogy aki szépségre született, az ezt az eszményt sosem adhatja fel." Ne tűrd! – ezzel az ars poeticaként kiemelt rövid költeménnyel kezdődik Fazekas István Váci Mihály- és Jókai-díjas szerző könyvhétre megjelent válogatáskötete.

Az idén ötven éves és hamarosan négygyermekes családapává váló százhalombattai író, költő, műfordító válogatott verseit Serfőző Simon, az egykori mentor adta ki a Felsőmagyarország Kiadó gondozásában.  A Kossuth- és József Attila-díjas költővel még a miskolci egyetemi évek alatt ismerkedett meg Fazekas István, akinek joghallgatóként a Napjaink folyóiratban jelentek meg versei Serfőző szerkesztésében. Az első kötetét is ő adta ki Harangok és kereplők címmel. A mostani sorrendben a tizenkettedik, a gyerekversek kivételével Fazekas valamennyi alkotói korszakából találunk benne verset, és helyet kaptak a legújabbak is.  

A "Véred a vers" címválasztás többrétegű szimbolikára utal. A tematika véráramként viszi magával mindazt, ami a szerzőben a legnagyobb belső feszültséget okozta az elmúlt években – reakció a gazságra, filozófiai rácsodálkozás a világra, Istennel való párbeszéd és a szerelem tisztasága, amely "az úr lángja".

"Az ember élete Istentől ered és Istenhez tér vissza. Aki az életet bántja, Isten ellen vétkezik. Egyre inkább megszilárdul bennem a felfogás, hogy a műalkotás a Teremtőtől ered és rá mutat, és ezt figyelem meg azoknál az alkotóknál is, akik azt mondják, hogy nem hisznek."

Magyarok vagy egyetemesek, közéletiek vagy inkább magánéletiek ezek a versek? Szerzőjük magyarnak született, magyarul gondolkozik és érez, de alapvető emberi kérdéseket és válaszokat fogalmaz meg. "Vannak közéleti verseim, de mindössze annyiban azok, hogy a szülőföld szeretetéhez kapcsolódnak."       

A kötet címében is megjelenő "véred a vers, s vers a véred" sor jelentése utal az életre, a jellemre, az indulatra, a gondolkodásmódra, de a megtisztulásra is. "Sokszor áldozatra van szükség a tovább lépéshez, mert ahogyan Jónás mondja Babitsnál: nincs mód nem menni oda, ahová te küldtél."

A kötetet nemcsak a végső igazsághoz, mint szívhez véráramként vezető sokszínű tematika, hanem a műfaji kiérleltség és gazdagság is meghatározza. Mai nyelven, a mai emberhez szólnak a klasszikus, időmértékes formák és a parafrázisok is. "Csak ring, csak reng az örök csónak,/csillagok völgye tág öböl,/hol madár se járt, ott kötünk ki./Síromon fejfám tündököl."

A könyv borítóját S. Horváth Ildikó Szent György metszete illusztrálja, az ajánlást Petrőczi Éva József Attila-díjas költő, az utószót Bakonyi István irodalomtörténész írta.

Forrás: Százhalombattai Hírtükör

Világító testek - Erdős Virág

Erdős Virág kétszer száz budapesti képe - száz vers és száz fotó - nem bagatell darabok. Megrendítenek és megnevettetnek. Meglepő, hogy milyen ismerősek. Ennek a Budapestnek a lakói észrevenni nem akart emberek, akik pedig a honfitársaink, és észrevenni nem akart mondatok, amiket pedig mi mondunk ki és nekünk mondanak. Ezek a budapesti képek rólunk szólnak. Budapest határai nem a város határai: Erdős Virág könyve az országról szól, amelyben élünk.

Forrás. Bookline

Isteni színjáték - Nádasdy Ádám fordításában / Dante

Dante sovány, nagy orrú, keserű ember volt. 1300 körül elhatározta, hogy világraszóló művet fog írni, olyat, amit akkor már ezer éve nem írtak. És sikerült neki, mert nem tragédiát írt, hanem ahogy ő nevezte komédiát. Az Isteni Színjáték azért tud sokszor vicces lenni, mert keserű ember írta. Sziklaszilárdan hitt Istenben, de kénytelen bevallani: Istent úgyse lehet érteni. És a mi szerencsénkre tett egy nagy felfedezést: nem Istent kell megérteni, hanem az embereket, Isten teremtményeit. Talán őket figyelve megtudjuk: milyen Ő. Ezt a könyvet akár Emberi Színjátéknak is nevezhetnénk, pedig kizárólag halottak szerepelnek benne - no de van ennél élettelibb, színesebb, kalandosabb történet? Kedves Olvasó! Jöjjön velünk a Túlvilágra, és nézze meg, mi vár önre. Nem lesz fenékig tejfel!

Forrás: Bookline

Az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit / Röhrig Géza

Röhrig Géza verseskötete egyszerre brutális és érzékeny, letaglózó és közvetlen. Fő témája az identitás törékeny mivolta. Erre utal a cím is: az ember otthonosságát miképpen és hol találhatja meg, elsősorban saját magán belül? Úgy hogy ezek a gyökerek ne akadályozzák, ne botoljon meg a lépteiben. Egyéni és családi tragédiák rengetegébe vezet be minket Röhrig, de közben fogja a kezünk, halljuk a hangját. Gyilkosság, árvaság, árulás. Sebek és sérülések. Kitaszítottság. Ezek a versek közelről mutatják meg az áldozat összetettségét, azt hogy az áldozatban is ott van a rossz, a bestiális, az akarat; ott van benne – ha fogyóban is – az ember. A helyzetek, helyszínek és figurák jellegzetesen magyarok, de közben történetei – a bibliai képek révén – egyetemesen is érthetők. Mintha a szociológia és a teológia kapcsolódna össze. Röhrig a Saul fia című Golden Globe-díjas film főszereplőjeként nem eljátssza, hanem megjeleníti az auschwitzi sonderkommandóst, aki a túlélésért (vagy valami másért) tényleg mindenre képes. Röhrig Géza költőként is lemegy a mélybe, a sötétbe, ahol talán csak a nyelv és a hit világít, oda ahol az eredet és a vég, a gyökér és a sír nem egymás mellett van, hanem voltaképpen ugyanaz.

Forrás: Bookline

Festékfoltok az éjszakán / Markó Béla

Markó Béla, amellett, hogy sikeres politikai pályafutást tudhat maga mögött, és jelenleg is fontos politikai tisztségeket tölt be, néhány éve ismét verseskötetekkel jelentkezik, folytatja hosszú időre félbeszakított költői pályáját. Szonettgyűjteményei arról tanúskodnak, hogy ismét nemzedéke legjobbjai között kell számon tartanunk. Legújabb kötete, e kis híján egy évet felölelő lírai napló 94 szonettet tartalmaz, amelyek pontos dátummal ellátva, időrendben követik egymást.

Forrás: Bookline

Az év versei 2014

Immár tizenharmadik éve jelenik meg népszerű antológiánk, amely alapkötete a Költészet Napján, április 11-én a Thália Színházban megrendezésre kerülő, rendkívül sikeres Versmaratonnak. Az év versei a magyar irodalmi élet színe-javát tárja az olvasók elé. A reprezentatív gyűjtemény hagyományainkhoz híven mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb verseiből nyújt színvonalas, sokoldalú válogatást.

Forrás: Bookline

Iskolabolygó / Békés Márta

Mit szólnál, ha csak úgy hirtelen vagy húsz-harminc testvéred lenne? Jó szüleid rögtön tönkremennének. Pedig Veled is valami hasonló történt, amikor először betuszkoltak az osztályterembe. Mert osztálytársaiddal egy családba tartoztok, akár tetszik, akár nem. Ez az Iskolabolygó első törvénye.


BÉKÉS MÁRTA az iskolások költője. (Ebben ő a legjobb.) 
Az iskolás is gyerek, de életének legfontosabb helye az iskola. Persze nem a tanórák számítanak, hanem a tízpercek, amikor zajlik a közösségi élet, és jó meg rossz pontokat lehet szerezni a többi gyerektől. A jó pontokat sajnos többnyire nem jóságért vagy tudásért osztják.Inkább a szépeket, az erőseket és a gazdagokat díjazzák.Rossz pontokat a gyengék,a csúnyák, egyszóval a lúzerek kapnak. Hogy ez igazságtalan? Az élet is az. És mi nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk…