A századelő jelentős olvasáskutatója, Huey (1908/1968, 8. o.) azt írta az olvasásról, hogy az az emberi civilizáció legérdekesebb és legrejtélyesebb találmánya. Úgy vélte, hogy az olvasás titkainak a megfejtése minden szakember, pszichológus álma lehet. Hozzátehetjük, hogy a pedagógusok, az olvasást tanítók álma is. Messze vagyunk még a titkok megfejtésétől, de az elmúlt évtizedekben sokféle tudományágban sok ismeretünk halmozódott fel az olvasásról.
Ebben a könyvben egyrészt megkíséreljük összefoglalni azokat az elsősorban kognitív pszichológiai és pedagógiai kutatási eredményeket, amelyek lényegesen hozzájárultak az olvasási képesség jobb megértéséhez, és még nem találtak utat a hazai olvasáskutatásban és olvasáspedagógiában. Másrészt két nagymintás empirikus pedagógiai vizsgálatból mutatunk be az olvasás tanítása szempontjából fontos eredményeket. Meg sem kíséreljük az olvasás definícióját megadni, hiszen annyiféle lehet, ahány olvasó. A Nemzetközi Olvasástársaság kiadásában az olvasás és az írás közelmúltban megjelent szótára (Harris és Hodges, 1995) az olvasásnak húszféle definícióját sorolja fel. A teljes szócikket magyarra fordítva közöljük a függelékben. Mi az olvasást elsősorban mint összetett képességet fogjuk vizsgálni, miközben arra törekszünk, hogy a pszichológiai jellemzők mellett a tanításra és fejlesztésére vonatkozó pedagógiai ismereteket is számba vegyük. A legfontosabb célunk a könyv írásakor az volt, hogy olyan kutatási eredményeket mutassunk be, amelyek a jövendő tanítók és tanárok számára fontos, lehetnek, és eddig magyarul nem, vagy csak kevéssé voltak hozzáférhetőek.
Forrás: Flaccus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése