Félvilág - Büki attila

a Biblia hátlapján
őseim négyjegyű számok
márciusi-madár-zöldek
október-fehérek
s befagyottak
mint a csillagos vályúk

“Hat rövid sor, mindössze tizenhét szó: ez a kezdet kezdete. Kettős értelemben is… Akinek úgy tetszik, akár az eleve elrendeltetettséget is kiolvashatja belőle: a költő sorsa már születése előtt megpecsételtetett. Olvasója válogatja persze, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a szóban forgó vers mindenkiben ugyanezt a képzetet ébreszti. Büki Attila tudniillik korántsem egyértelmű költő. Sorainak jelentése az olvasói képzettársításon is múlik. Tegyük rögtön hozzá: nagyon is sajátos képzettársításon, amelynek egyaránt fontos eleme a zeneiség és a festőiség, A “márciusi- madár-zöldek lüktetése mögött például nem nehéz fölfedezni az élet tavaszi fogantatását, a felröppenést, a repülésnek az ívét, “október-fehér” ívét. A mindebben megnyilvánuló festőiség rendkívül érzékletes színei szemet gyönyörkődtetőek, sőt – s ez talán a legjellemzőbb rájuk – értelmi kisugárzásuk van.” (Veszprémi Miklós író, 1986.)