Maga az írás késztetése elegendő erő-e, hogy írni tudjak? Vagy az évek csöndjében, amikor csak szellemi képzéssel foglalkozom, felgyűlnek a szavak? A sors mindig meghozza, amivel adósom. Semmit sem visszatartani, amit a teremtés kezembe adott! Túljutni az elkeseredésen, a fölöslegesség-érzésen, hiszen megvan a helyem e világban, amit nem foglalhat el rajtam kívül senki. S ez néha erős bizonyosság. Máskor meg csak egy mondat. Az írás visszafordíthatja arcomat a művektől az élet felé; s ekkor a tevékenység szellemül át. Jó a végére jutnom valaminek. Jó eljutni a pontig, hogy mondatom eleje is világosabb legyen. Meg a mondatot leíró kéz is tudatossá váljon.Forrás: Bookline
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése